Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Észak-koreai katonák
Nyitókép: X / MilitaryNewsUA

Csoma Mózes: az igazi veszély, hogy nukleáris technológiával fizet Moszkva az észak-koreai katonákért

Hiába segítik észak-koreai katonák Oroszországot az ukrán fronton, kicsi a befolyásuk a harcok alakulására – mondta az InfoRádióban Csoma Mózes Korea-kutató. A volt szöuli nagykövet szerint az igazi veszély, az lehet, hogy Moszkva a katonai segítségért nukleáris fegyvertechnológiával fizethet Phenjannak.

Már az ukrajnai háború kitörését követően, 2022 tavaszán Észak-Korea demonstratívan kiállt Oroszország mellett, az Ukrajnából kihasított négy bábállamot is elismerte, majd 2022 későbbi időszakában hadianyag-szállításokkal felsorakozott Oroszország mellett – emlékeztetett Csoma Mózes. A Korea-kutató felidézte, hogy felvetődtek olyan információk is, hogy Észak-Korea munkások küldésével segítené Oroszországot, hogy a megszállt ukrajnai területeken az infrastruktúra helyreállításában vegyenek részt, majd 2024 októberében jelentek meg első olyan hírek, hogy Észak-Korea harcoló katonai alakulatokat küldene Oroszországba.

"Amerikai és dél-koreai forrásból is megerősítették, hogy észak-koreai alakulatokat tengeri úton szállítottak Oroszország távol-keleti részére, Vlagyivosztok környékére, itt rövid kiképzésen estek át, illetve próbálták összehangolni az észak-koreai csapatok együttműködését az orosz erőkkel" – mondta a szakértő, és hozzátette, hogy novemberben már a kurszki régióban, Oroszország területén, de a jelenleg Ukrajna által megszállt részeken a frontvonalon fel is bukkantak észak-koreai katonák. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ezeket a katonákat Oroszország hamis identitást biztosító dokumentumokkal látta el, minthogyha jakut vagy burját ázsiai kisebbséghez tartozó katonákról lenne szó, mert

sem Oroszország, sem Észak-Korea sem ismerte el egészen mostanáig azt, hogy Észak-Korea hadviselő félként venne részt ebben a konfliktusban.

Csoma Mózes szerint Oroszország hatalmas veszteségeket szenvedett el a lassan három éve zajló háborúban, ezért minden segítséget szívesen fogad. A Korea-kutató úgy véli, hogy nem elit alakulatokat küldött Phenjan, hanem az észak-koreai sorkatonaság reguláris alakulatait, amelyek szerinte nem a 21. századi harci körülményekre vannak felkészülve. "Egyértelműen látjuk az észak-koreai áldozatoknak a nagy számából is, hogy igazándiból meglehetősen kis befolyásuk van a harcoknak az alakulására" – jelentette ki a volt szöuli nagykövet.

Csoma Mózes arra is emlékeztetett, hogy Észak-Korea most visszatér az orosz érdekszférába, mint a hidegháború évtizedei idején, mert a köztes időszakban, a Szovjetunió összeomlása után kínai érdekszférába került, ahol a Koreai-félsziget a korábbi évszázadok során tartozott. "A kínai hegemónia az észak-koreai rezsim szempontjából eléggé szorongató helyzetet teremtett, de Oroszország közelsége és az a tény, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország számára felértékelődött az észak-koreai rezsim, mind-mind lehetőséget kínált a phenjani vezetésnek, hogy a kínai hegemón törekvéseket egyensúlyozzák valamilyen szinten.

Észak-Korea jelenleg lavírozik, egyensúlyozik Oroszország és Kína között"

– értékelt a térség szakértője.

Az elszigetelt ország jelentőségét felértékelte szerinte, hogy egy ENSZ BT-tag nagyhatalom támogatását bírhatja, ugyanakkor ennek a kapcsolatnak vannak aggasztó fejleményei Csoma Mózes szerint, mégpedig az, hogy a katonai jelenlétért milyen formában fizet Oroszország. Az információk szerint ugyanis nemcsak pénzzel, energiahordozókkal vagy élelmiszerrel ellentételezheti Moszkva a katonai segítséget, hanem hadi technológiák átadásával is. Tavaly már bizonyos rakétatechnológiákat átadott Oroszország, de az igazi félelem Csoma Mózes szerint, hogy nukleáris technológiát is átengedhet, esetleg nukleáris tengeralattjáró felépítéséhez, működtetéséhez nyújthat segítséget Moszkva.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×