Már az ukrajnai háború kitörését követően, 2022 tavaszán Észak-Korea demonstratívan kiállt Oroszország mellett, az Ukrajnából kihasított négy bábállamot is elismerte, majd 2022 későbbi időszakában hadianyag-szállításokkal felsorakozott Oroszország mellett – emlékeztetett Csoma Mózes. A Korea-kutató felidézte, hogy felvetődtek olyan információk is, hogy Észak-Korea munkások küldésével segítené Oroszországot, hogy a megszállt ukrajnai területeken az infrastruktúra helyreállításában vegyenek részt, majd 2024 októberében jelentek meg első olyan hírek, hogy Észak-Korea harcoló katonai alakulatokat küldene Oroszországba.

"Amerikai és dél-koreai forrásból is megerősítették, hogy észak-koreai alakulatokat tengeri úton szállítottak Oroszország távol-keleti részére, Vlagyivosztok környékére, itt rövid kiképzésen estek át, illetve próbálták összehangolni az észak-koreai csapatok együttműködését az orosz erőkkel" – mondta a szakértő, és hozzátette, hogy novemberben már a kurszki régióban, Oroszország területén, de a jelenleg Ukrajna által megszállt részeken a frontvonalon fel is bukkantak észak-koreai katonák. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ezeket a katonákat Oroszország hamis identitást biztosító dokumentumokkal látta el, minthogyha jakut vagy burját ázsiai kisebbséghez tartozó katonákról lenne szó, mert

sem Oroszország, sem Észak-Korea sem ismerte el egészen mostanáig azt, hogy Észak-Korea hadviselő félként venne részt ebben a konfliktusban.

Csoma Mózes szerint Oroszország hatalmas veszteségeket szenvedett el a lassan három éve zajló háborúban, ezért minden segítséget szívesen fogad. A Korea-kutató úgy véli, hogy nem elit alakulatokat küldött Phenjan, hanem az észak-koreai sorkatonaság reguláris alakulatait, amelyek szerinte nem a 21. századi harci körülményekre vannak felkészülve. "Egyértelműen látjuk az észak-koreai áldozatoknak a nagy számából is, hogy igazándiból meglehetősen kis befolyásuk van a harcoknak az alakulására" – jelentette ki a volt szöuli nagykövet.

Csoma Mózes arra is emlékeztetett, hogy Észak-Korea most visszatér az orosz érdekszférába, mint a hidegháború évtizedei idején, mert a köztes időszakban, a Szovjetunió összeomlása után kínai érdekszférába került, ahol a Koreai-félsziget a korábbi évszázadok során tartozott. "A kínai hegemónia az észak-koreai rezsim szempontjából eléggé szorongató helyzetet teremtett, de Oroszország közelsége és az a tény, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország számára felértékelődött az észak-koreai rezsim, mind-mind lehetőséget kínált a phenjani vezetésnek, hogy a kínai hegemón törekvéseket egyensúlyozzák valamilyen szinten.

Észak-Korea jelenleg lavírozik, egyensúlyozik Oroszország és Kína között"

– értékelt a térség szakértője.

Az elszigetelt ország jelentőségét felértékelte szerinte, hogy egy ENSZ BT-tag nagyhatalom támogatását bírhatja, ugyanakkor ennek a kapcsolatnak vannak aggasztó fejleményei Csoma Mózes szerint, mégpedig az, hogy a katonai jelenlétért milyen formában fizet Oroszország. Az információk szerint ugyanis nemcsak pénzzel, energiahordozókkal vagy élelmiszerrel ellentételezheti Moszkva a katonai segítséget, hanem hadi technológiák átadásával is. Tavaly már bizonyos rakétatechnológiákat átadott Oroszország, de az igazi félelem Csoma Mózes szerint, hogy nukleáris technológiát is átengedhet, esetleg nukleáris tengeralattjáró felépítéséhez, működtetéséhez nyújthat segítséget Moszkva.