Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Kiderült: egy izraeli miniszter akadályozta egy évig a túszalku megkötését

Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte egy keddi közleményében, hogy az utóbbi évben végig ő és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel.

"Politikai erőnket felhasználva, újra és újra meg tudtuk akadályozni a túszalkut, de azóta újabb pártok kerültek a kormányba, amelyek most támogatják a megállapodást, így már nem mi vagyunk a mérleg nyelve " - írta Bengvir az X-en, utalva Gideon Szaár külügyminiszterre, az Új Remény párt delegáltjára és vele együtt négy újabb parlamenti képviselőre, akik csatlakoztak a kormánytöbbségéhez a törvényhozásban. Írta ezt annak ellenére, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök mindig tagadta, hogy Bengvir akadályozná a megállapodást, és a Hamászra hárította a felelősséget a túszalku és a tűzszüneti tárgyalások sikertelenségéért.

Bengvír ugyancsak kedden felszólította Becalel Szmotricsot, a Vallásos Cionisták nevű jobboldali párt elnökét, pénzügyminisztert, hogy vele együtt mondjon le miniszteri tárcájáról, ha a kormány esetleg megkötné a túszalkut a Hamásszal, mert "ezzel el tudnák bátortalanítani Netanjahut, később pedig megbuktathatják a kormányt, de addig is megnehezíthetik a dolgát".

Bengvír arra nem utalt, hogy Szmotrics nélkül is elhagyná-e a kormányt, de őrá bízta a kilépésről szóló döntést. Már korábban is kérte Szmotricsot, hogy csatlakozzon a túszalku elleni tiltakozásához, mert azt "a Hamásznak való behódolásnak" tartja, és hogy figyelmeztessék Netanjahut: kilépnek a kormányból, ha aláírja a megállapodást.

A megállapodástervezet kiszivárgott részletei szerint a végrehajtás első szakaszában a Hamász 33 olyan izraeli túszt adna ki, akit a kiszolgáltatottabbak közé sorolnak, tehát nőket, gyerekeket és 50 év feletti és sebesült 50 év alatti férfiakat.

Tizenhat nappal később újra leülnének tárgyalni, és meghatároznák a feltételeit a második szakasznak, amelyben átadnák a további 65 túszt, akik közül Izraelben már halottnak vélnek 36 embert.

A 12-es televízió hétfő esti híradójában az hangzott el, hogy az izraeli hatóságok úgy vélik: a Gázai övezetben még fogva tartott 98 túsz többsége életben van.

Miután az izraeli médiában megjelentek a várható túszalku részletei, a túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elrabolta kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja a Gázai övezetbe elhurcolt összes izraeli hazatérését és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is.

Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék és az ellenzéki Van Jövő centrista párt elnöke bejelentette, hogy hajlandó a parlamentben "védőhálót nyújtani" Netanjahunak a túszalku és a tűzszünet megszavazásához, vagyis azt abban az esetben is el tudják fogadni, ha a koalíciós pártok egy része ellene szavaz. Beni Ganz, az ellenzéki centrista Állami Tábor vezetője is kilátásba helyezte a támogatását, de egy másik koalíciós párt, a keleti ultraortodoxokat képviselő Sasz is.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet 2023 október 7-én követett el terrortámadást Izrael ellen, ebben meggyilkolt több mint ezerkétszáz embert, és túsznak elhurcolt az övezetbe 251-et, pontosabban köztük voltak olyanok, akiknek már csak a holttestét vitték.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×