Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Kiderült: egy izraeli miniszter akadályozta egy évig a túszalku megkötését

Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte egy keddi közleményében, hogy az utóbbi évben végig ő és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel.

"Politikai erőnket felhasználva, újra és újra meg tudtuk akadályozni a túszalkut, de azóta újabb pártok kerültek a kormányba, amelyek most támogatják a megállapodást, így már nem mi vagyunk a mérleg nyelve " - írta Bengvir az X-en, utalva Gideon Szaár külügyminiszterre, az Új Remény párt delegáltjára és vele együtt négy újabb parlamenti képviselőre, akik csatlakoztak a kormánytöbbségéhez a törvényhozásban. Írta ezt annak ellenére, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök mindig tagadta, hogy Bengvir akadályozná a megállapodást, és a Hamászra hárította a felelősséget a túszalku és a tűzszüneti tárgyalások sikertelenségéért.

Bengvír ugyancsak kedden felszólította Becalel Szmotricsot, a Vallásos Cionisták nevű jobboldali párt elnökét, pénzügyminisztert, hogy vele együtt mondjon le miniszteri tárcájáról, ha a kormány esetleg megkötné a túszalkut a Hamásszal, mert "ezzel el tudnák bátortalanítani Netanjahut, később pedig megbuktathatják a kormányt, de addig is megnehezíthetik a dolgát".

Bengvír arra nem utalt, hogy Szmotrics nélkül is elhagyná-e a kormányt, de őrá bízta a kilépésről szóló döntést. Már korábban is kérte Szmotricsot, hogy csatlakozzon a túszalku elleni tiltakozásához, mert azt "a Hamásznak való behódolásnak" tartja, és hogy figyelmeztessék Netanjahut: kilépnek a kormányból, ha aláírja a megállapodást.

A megállapodástervezet kiszivárgott részletei szerint a végrehajtás első szakaszában a Hamász 33 olyan izraeli túszt adna ki, akit a kiszolgáltatottabbak közé sorolnak, tehát nőket, gyerekeket és 50 év feletti és sebesült 50 év alatti férfiakat.

Tizenhat nappal később újra leülnének tárgyalni, és meghatároznák a feltételeit a második szakasznak, amelyben átadnák a további 65 túszt, akik közül Izraelben már halottnak vélnek 36 embert.

A 12-es televízió hétfő esti híradójában az hangzott el, hogy az izraeli hatóságok úgy vélik: a Gázai övezetben még fogva tartott 98 túsz többsége életben van.

Miután az izraeli médiában megjelentek a várható túszalku részletei, a túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elrabolta kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja a Gázai övezetbe elhurcolt összes izraeli hazatérését és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is.

Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék és az ellenzéki Van Jövő centrista párt elnöke bejelentette, hogy hajlandó a parlamentben "védőhálót nyújtani" Netanjahunak a túszalku és a tűzszünet megszavazásához, vagyis azt abban az esetben is el tudják fogadni, ha a koalíciós pártok egy része ellene szavaz. Beni Ganz, az ellenzéki centrista Állami Tábor vezetője is kilátásba helyezte a támogatását, de egy másik koalíciós párt, a keleti ultraortodoxokat képviselő Sasz is.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet 2023 október 7-én követett el terrortámadást Izrael ellen, ebben meggyilkolt több mint ezerkétszáz embert, és túsznak elhurcolt az övezetbe 251-et, pontosabban köztük voltak olyanok, akiknek már csak a holttestét vitték.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×