Infostart.hu
eur:
385.82
usd:
331.89
bux:
121643.45
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

"Jelenleg nincs igazán nagy támogatottsága az Egyesült Államokhoz való csatlakozásnak a grönlandiak körében, de az más kérdés, ha független lenne a sziget, akkor szüksége lenne külső támogatásra, hiszen nem önellátó" – mondta Demkó Attila. Emlékeztetett: Grönland költségvetésének felét Dánia adja.

Ha a sziget tovább haladna a függetlenség felé vezető úton, akkor szükségük lenne egy új partnerre, és az Egyesült Államok alkalmas lenne erre, hiszen már most is jelentős amerikai katonai erők állomásoznak ott – jelezte a szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok számára kiemelten fontos a sziget geopolitikai szempontból, és többet is tudna adni, mint Dánia, de a sziget elszakadásához népszavazás kellene.

"Elméletileg van támogatottsága a függetlenedésnek, de amikor megkérdezik az embereket, hogy mikor szavazzanak, akkor inkább az a válasz, hogy maradnak a jelenlegi helyzetnél: a dánok nagyjából évente egymilliárd euróval támogatják a szigetet" – jellemezte a helyzetet Demkó Attila.

Grönland katonai szempontból fontos, de az ott található nyersanyagok is lényegesek. A szakértő jelezte, az olajon és a gázon kívül vannak ritkaföldfémek, de jelenleg nem lehet kitermelni ezeket, a sziget elsősorban a halászatból él, a dán állam segítségén túl.

Demkó Attila arról is beszélt, hogy a bányászat rengeteg előnnyel járna az Egyesült Államok számára, ki tudnák aknázni ezt a lehetőséget, Dániának nincsenek ehhez akkora erőforrásai. Kína próbált bányákat venni a szigeten, de Amerika ezt meg tudta akadályozni. "Dániában és Grönlandon egyelőre nem döntöttek arról, hogy engednék-e ezeket a nyersanyagkitermelő bányákat, nagy a környezetszennyezés fenyegetése" – hangsúlyozta a szakértő. Leszögezte ugyanakkor: nincs realitása jelenleg, hogy akár Dánia, akár a grönlandi nép megengedné Amerika számára a bányászatot.

Grönland nagyon jelentős autonómiát élvez egy 2009-es szabályozás alapján, ha lenne egy érvényes népszavazás, akkor el is szakadhatna Dániától, tehát meghatározó, hogy az emberek mit akarnak. 56 ezer lakosa van a 2,2 millió négyzetkilométeres szigetnek.

"Donald Trump naggyá akarja tenni Amerikát, nem csak a szó átvitt értelmében, hanem a szó szoros értelmében is. A Grönlandról megfogalmazott üzenetei is elsősorban a választóknak szólnak" – mondta a John Lukacs Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×