Infostart.hu
eur:
363.12
usd:
311.35
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

"Jelenleg nincs igazán nagy támogatottsága az Egyesült Államokhoz való csatlakozásnak a grönlandiak körében, de az más kérdés, ha független lenne a sziget, akkor szüksége lenne külső támogatásra, hiszen nem önellátó" – mondta Demkó Attila. Emlékeztetett: Grönland költségvetésének felét Dánia adja.

Ha a sziget tovább haladna a függetlenség felé vezető úton, akkor szükségük lenne egy új partnerre, és az Egyesült Államok alkalmas lenne erre, hiszen már most is jelentős amerikai katonai erők állomásoznak ott – jelezte a szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok számára kiemelten fontos a sziget geopolitikai szempontból, és többet is tudna adni, mint Dánia, de a sziget elszakadásához népszavazás kellene.

"Elméletileg van támogatottsága a függetlenedésnek, de amikor megkérdezik az embereket, hogy mikor szavazzanak, akkor inkább az a válasz, hogy maradnak a jelenlegi helyzetnél: a dánok nagyjából évente egymilliárd euróval támogatják a szigetet" – jellemezte a helyzetet Demkó Attila.

Grönland katonai szempontból fontos, de az ott található nyersanyagok is lényegesek. A szakértő jelezte, az olajon és a gázon kívül vannak ritkaföldfémek, de jelenleg nem lehet kitermelni ezeket, a sziget elsősorban a halászatból él, a dán állam segítségén túl.

Demkó Attila arról is beszélt, hogy a bányászat rengeteg előnnyel járna az Egyesült Államok számára, ki tudnák aknázni ezt a lehetőséget, Dániának nincsenek ehhez akkora erőforrásai. Kína próbált bányákat venni a szigeten, de Amerika ezt meg tudta akadályozni. "Dániában és Grönlandon egyelőre nem döntöttek arról, hogy engednék-e ezeket a nyersanyagkitermelő bányákat, nagy a környezetszennyezés fenyegetése" – hangsúlyozta a szakértő. Leszögezte ugyanakkor: nincs realitása jelenleg, hogy akár Dánia, akár a grönlandi nép megengedné Amerika számára a bányászatot.

Grönland nagyon jelentős autonómiát élvez egy 2009-es szabályozás alapján, ha lenne egy érvényes népszavazás, akkor el is szakadhatna Dániától, tehát meghatározó, hogy az emberek mit akarnak. 56 ezer lakosa van a 2,2 millió négyzetkilométeres szigetnek.

"Donald Trump naggyá akarja tenni Amerikát, nem csak a szó átvitt értelmében, hanem a szó szoros értelmében is. A Grönlandról megfogalmazott üzenetei is elsősorban a választóknak szólnak" – mondta a John Lukacs Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×