Infostart.hu
eur:
365.5
usd:
325.97
bux:
137165.79
2026. október 9. péntek Dénes
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

"Jelenleg nincs igazán nagy támogatottsága az Egyesült Államokhoz való csatlakozásnak a grönlandiak körében, de az más kérdés, ha független lenne a sziget, akkor szüksége lenne külső támogatásra, hiszen nem önellátó" – mondta Demkó Attila. Emlékeztetett: Grönland költségvetésének felét Dánia adja.

Ha a sziget tovább haladna a függetlenség felé vezető úton, akkor szükségük lenne egy új partnerre, és az Egyesült Államok alkalmas lenne erre, hiszen már most is jelentős amerikai katonai erők állomásoznak ott – jelezte a szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok számára kiemelten fontos a sziget geopolitikai szempontból, és többet is tudna adni, mint Dánia, de a sziget elszakadásához népszavazás kellene.

"Elméletileg van támogatottsága a függetlenedésnek, de amikor megkérdezik az embereket, hogy mikor szavazzanak, akkor inkább az a válasz, hogy maradnak a jelenlegi helyzetnél: a dánok nagyjából évente egymilliárd euróval támogatják a szigetet" – jellemezte a helyzetet Demkó Attila.

Grönland katonai szempontból fontos, de az ott található nyersanyagok is lényegesek. A szakértő jelezte, az olajon és a gázon kívül vannak ritkaföldfémek, de jelenleg nem lehet kitermelni ezeket, a sziget elsősorban a halászatból él, a dán állam segítségén túl.

Demkó Attila arról is beszélt, hogy a bányászat rengeteg előnnyel járna az Egyesült Államok számára, ki tudnák aknázni ezt a lehetőséget, Dániának nincsenek ehhez akkora erőforrásai. Kína próbált bányákat venni a szigeten, de Amerika ezt meg tudta akadályozni. "Dániában és Grönlandon egyelőre nem döntöttek arról, hogy engednék-e ezeket a nyersanyagkitermelő bányákat, nagy a környezetszennyezés fenyegetése" – hangsúlyozta a szakértő. Leszögezte ugyanakkor: nincs realitása jelenleg, hogy akár Dánia, akár a grönlandi nép megengedné Amerika számára a bányászatot.

Grönland nagyon jelentős autonómiát élvez egy 2009-es szabályozás alapján, ha lenne egy érvényes népszavazás, akkor el is szakadhatna Dániától, tehát meghatározó, hogy az emberek mit akarnak. 56 ezer lakosa van a 2,2 millió négyzetkilométeres szigetnek.

"Donald Trump naggyá akarja tenni Amerikát, nem csak a szó átvitt értelmében, hanem a szó szoros értelmében is. A Grönlandról megfogalmazott üzenetei is elsősorban a választóknak szólnak" – mondta a John Lukacs Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Fontos változásokról állapodtak meg az uniós kézipoggyász-rendszer átalakításakor, a jelenlegi tervek szerint egy normál jeggyel két csomagot vihetnénk fel külön díj nélkül. De változik az utasok ültetési rendjére, valamint a kártérítésekre vonatkozó szabályozás is – ezekről beszélt az InfoRádióban az Egek ura blog szerkesztője.

Dénes Ferenc: a külföldi sztárjátékosokat is hátrányosan érintheti az ekho-módosítás

2027-től jelentősen csökken a hivatásos sportolók kedvezményes ekhós adózásának felső határa, ami a magasabb fizetésű játékosokat és klubokat érintheti leginkább. Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiában úgy vélte, hogy kevésbé lehet vonzó a magyar sport a külföldi játékosoknak, miközben a támogatási rendszer tervezett átalakítása főként a kisebb és közepes klubokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Sorra jelennek meg baljós jelentések az európai államoktól: Németország után a dán hírszerzés is növekvő orosz hibrid hadviselésre figyelmeztet, a Moszkvával egyébként jó kapcsolatot ápoló Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig üzemagyaghiányra. A harctereken továbbra is a drónháború dominál, Ukrán jelentések szerint most a Yandex orosz IT vállalat adatközpontját sikerült kilőni. Donald Trump amerikai elnök ismét megszólalt az orosz pestiskutató retélyes halála ügyében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×