Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
331.07
bux:
123114.51
2026. március 4. szerda Kázmér
Brit vezetéssel elkezdődött az észak-európai tengeralatti infrastruktúra aktív figyelése.
Nyitókép: X / Andris Spruds

Árgus szemek figyelik az orosz árnyékflottát és a tenger alatti vezetékeket

Brit vezetéssel elkezdődött az észak-európai tengeralatti infrastruktúra aktív figyelése az utóbbi időszakban észlelt rongálódások nyomán.

A londoni külügyminisztérium és a védelmi tárca együttesen ismertetett hétfői tájékoztatása szerint a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség aktiválta a tengerfelszín alatti vezetékrendszereket potenciálisan fenyegető veszélyek azonosítására szolgáló nyomkövető rendszerét és az orosz "árnyékflotta" - vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók - mozgásának megfigyelését.

A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével.

A figyelőrendszer aktiválásáról szóló hétfői londoni bejelentés közvetlen előzményeként karácsony napján károsodás érte a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 tengeralatti villamosvezetéket. A finn kormány gyanúja szerint a kábelt az Eagle S nevű tartályhajó horgonya rongálhatta meg. A finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő, de az Európai Unió szerint Oroszország árnyékflottájához tartozó tartályhajót, és az incidens feltárására vizsgálat indult.

A hétfői londoni tájékoztatás szerint a hasonló esetek megelőzésére Nordic Warden névvel indult figyelőművelet a mesterséges intelligencia felhasználásával gyűjt és elemez adatokat számos forrásból, köztük a hajók mindenkori pozícióját jelző automatikus azonosító rendszerből, annak felmérése érdekében, hogy az egyes hajók milyen kockázatot jelentenek a megfigyelt térségekbe belépve.

A figyelőrendszerben már regisztráltak olyan hajókat, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak, így ezeket szoros figyelemmel lehet követni,

ha kiemelt jelentőségű térségekhez közelítenek - fogalmaz hétfői ismertetésében a brit kormány. A tájékoztatás szerint potenciális kockázat észlelése esetén a rendszer valós idejű megfigyelésnek veti alá a gyanús hajót és azonnali figyelmeztetést küld, amelyet egyidejűleg megkapnak a JEF tagországai és a NATO-szövetségesek.

John Healey brit védelmi miniszter a figyelőszolgálat aktiválásáról szóló hétfői ismertetéshez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a Nordic Warden művelet egyaránt védelmet nyújt a szándékos szabotázs és a "hanyagság szélsőséges esetei" ellen, amelyek miatt az utóbbi időben tengeralatti vezetékek károsodtak.

A hétfői londoni tájékoztatás szerint a JEF-tagországok 22 térséget figyelnek a szervezet Londonban működő műveleti központjából. A megfigyelés a La Manche-csatornára, az Északi-tengerre, a Dániát Svédországtól elválasztó Kattegat tengerszorosra és a Balti-tengerre terjed ki.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

„Megvan az olajunk, de Putyin azt mondta, az nem az ő dolga, hogyan jut el hozzánk. Putyinnak megvannak a céljai, és amíg azokat nem éri el, nem fejezi be” az ukrajnai háborút – mondta egy szerda délutáni tévéinterjúban Orbán Viktor. „Az ukrán követelést erőből le kell verni, arcátlan és pimasz reakciónak tartom, amit tesznek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az ukrán és iráni helyzet miatt „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció magasabb lesz, a benzin drágább, ami nem tesz jót a kormánynak”. Cikkünk frissül!

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×