Infostart.hu
eur:
387.38
usd:
333.68
bux:
122290.58
2026. március 3. kedd Kornélia
Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Zátonyra futottak az osztrák kormánykoalíciós tárgyalások, a legkisebb párt faképnél hagyta a nagyokat

A szeptember végi parlamenti választások után Ausztriában novemberben kezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. A választási győztes radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) "kiközösítése" után az államfő megbízásából a néppárti kancellár, Karl Nehammer az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) és az ugyancsak ellenzéki NEOS-szal (Új Ausztria és Liberális Fórum) kezdett koalíciós tárgyalásokat.

Az egyeztetések pártvezetői és szakértői szinten azóta kisebb megszakításokkal folytak. A három párt között elsősorban a súlyos költségvetési gondok enyhítésének módjában voltak jelentős nézeteltérések, különös tekintettel a jövőbeni adópolitikára.

Az már korábban eldőlt, hogy 2024-ben nem lesz új kormánya Ausztriának, ennek ellenére Alexander Van der Bellen államfő újévi üzenetében türelemre intve, de derűlátóan fogalmazott. Alig néhány nappal ezt követően azonban a jelek szerint véglegesen zátonyra futottak a pártvezetők egyeztetések, és a legfrissebb jelentések szerint a legkisebb potenciális partner, a NEOS felállt a tárgyalóasztaltól.

Kora délelőtt a liberális párt vezetője, Beate Meinl-Reisinger jelentette be, hogy – mint az ORF idézte – vége a koalíciós tárgyalásoknak. A két "nagyot", az Osztrák Néppártot és a szociáldemokrata SPÖ-t vádolta azzal, hogy részükről "nincs meg a reformkészség". Úgy értékelte, hogy a hét elején pártelnöki szinten felújított egyeztetéseken nem történt előrelépés, ellenkezőleg, inkább visszalépés következett be.

Kora reggel tájékoztatta Alexander Van der Bellen államfőt, valamint Karl Nehammer kancellárt, az ÖVP elnökét és Andreas Babler SPÖ-elnököt arról, hogy nem folytatják a tárgyalásokat a hárompárti koalícióról.

Szavai szerint nagy várakozásokkal kezdték az egyeztetéseket, de a két potenciális partnerrel nem sikerült megegyezésre jutni.

Ezzel összefüggésben mindenekelőtt a költségvetést, valamint a versenyképességet említette.

A két nagy párt legmagasabb szinten egyelőre nem reagált a NEOS lépésére. AZ ÖVP főtitkára ugyanakkor az ORF-nek nyilatkozva azt állította, hogy a szociáldemokraták adóemelést követelő politikája vezetett a kudarchoz.

Az ország háború utáni történetében ez lett volna az első hárompárti koalíció. Egyelőre nincs információ arról, hogy a tervezett hármas koalíció kudarca után mikor és milyen összetételű kormánya lehet Ausztriának. Elemzők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy az elmúlt hetekben országosan tovább növekedett a kirekesztett Osztrák Szabadságpárt támogatottsága. Ennek nyomán nem kizárt, hogy a párt a jövőbeni kormány alakításában megkerülhetetlen partner lesz.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, eddig a háború egyik legnagyobb áldozata

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, eddig a háború egyik legnagyobb áldozata

A forint szokatlanul erős gyengüléssel kezdte a keddi kereskedést, és bár kora délutánra mérsékelt korrekció bontakozott ki, a hazai deviza továbbra is komoly nyomás alatt áll. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×