A szeptember végi parlamenti választások után felettébb nehéz belpolitikai helyzet alakult ki Ausztriában.. A nagy fölénnyel befutó, az általuk radikális jobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) a többiek szó szerint kiközösítették, Alexander Van der Bellen államfő pedig ezek után a hivatalban lévő Karl Nehammer néppárti (ÖVP) kancellár bízta meg kormányalakítással, aki csaknem egy hónapja tárgyal a lehetséges koalíció megalakításáról két ellenzéki párttal, a szociáldemokrata SPÖ-vel, valamint az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) nevű kis párttal.

Az elmúlt négy hét azt bizonyította, hogy a konzervatív ÖVP-nek a szövetségeseknek választott két baloldali párttal nehéz lesz a megegyezés. Mindehhez hozzájárult a súlyos osztrák költségvetési válság, továbbá nem utolsó sorban a menekültek befogadásának súlyos terhei. Nem könnyítette meg Nehammer dolgát az sem, hogy a három párt, különösen az ÖVP és a két partnerjelölt törekvései jelentősen különböztek egymástól. A nézeteltérések szerint olykor olyan élesek voltak, hogy teljes patthelyzet, sőt kudarc fenyegetett.

Az ORF osztrák közszolgálati médium legfrissebb értesülései szerint az álláspontok – mindenekelőtt a hatalomra jutás reményében – mégiscsak közeledtek egymáshoz, elsősorban az adópolitika kérdésében, amely meghatározó a költségvetés szanálása érdekében. Ezen a téren az újabb kancellári tisztségre törekvő Nehammer engedett korábbi merev álláspontjából. A közeledés olyan mértékű volt, hogy a pártvezetők – Nehammer, valamint az SPÖ elnöke, Andreas Babler és a NEOS élén álló Beate Meinl-Reisinger – a nap folyamán tájékoztatták az államfőt az elmúlt hetekben főként szakértői csoportokban zajlott tárgyalások állásáról. Noha a tartalomról nem közöltek részleteket, az ORF a szociáldemokrata pártvezetőt, Bablert idézte, aki szerint a tárgyalások "professzionista módon" és jó hangulatban folytak.

Három héttel a start után a tárgyalások döntő szakaszban vannak – értékelte az osztrák médium, azt azonban a NEOS elnökére hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy karácsony előtt végső megállapodás szülessen. Erre utalt maga az államfő is, aki nyilatkozatában azt valószínűsítette, hogy

a kormányalakítási tárgyalások áthúzódnak az új évre.

"Feltételezem, hogy valamikor januárban érnek véget" – idézte az elnököt az ORF. Ezzel kapcsolatban Alexander Van der Bellen arra is utalt, hogy a legutóbbi, az ÖVP és az akkori partner Zöld Párt közötti koalíciós egyezkedés hasonló hosszúságú volt.

A közös nevezők erősödésére utal közvetve az is, hogy a három párt megállapodott a parlamenti politikusok bérének befagyasztásáról. Az előző, az ÖVP-ből és a Zöld Pártból álló kormánykoalíció még a szeptemberi választások előtt néhány hónappal úgy döntött, hogy "csak" az államfő, a kormánytagok, és a parlamenti házelnökök bérét fagyasztják be. Ha elfogadják az előterjesztést, akkor a parlamenti képviselők bér nem emelkedik, de a tartományi, illetve önkormányzati bérszabályozás továbbra is a helyi hatáskörébe tartozik majd.

Az ORF arról számolt be, hogy Herbert Kickl, Ausztria változatlanul legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártjának vezetője üdvözölte a döntést. AZ FPÖ elnöke – aki korábban is ellenezte a parlamenti politikusok fizetésének emelését – a mostani befagyasztási döntést "a takarékosság és a polgárokkal való őszinte szolidaritás jeleként értelmezte".

Ha a mostani "korrekciós döntés" nem született volna meg, a parlamenti politikusok kivétel nélkül 4,6 százalékos emelésre számíthattak volna. A három párt bérkorrekciós döntéséről a parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács szerdán szavaz.