A háború kezdete óta folyamatosan foglalkoztatja az a kérdés az elemzőket, hogy Oroszország hogy képes továbbra is precíziós alkatrészeket építeni a kifinomult fegyverrendszereibe, például drónjaiba, irányított légibombáiba, vagy épp rakétarendszereibe. A Kijev Independent most készített egy oknyomozó riportot, főként a Lancet drónok elektronikai alkatrészei után kutatva- számol be a Portfolio.

Már a háború első hónapjaiban Ukrajna nyugati szövetségesei szankcionálták az Oroszországba irányuló mikroelektronika-exportot. A szankciók bevezetését követően sok nyugati elemző arra számított, Oroszország hadiipara hónapok alatt összeomlik.

Azonban ez a háború harmadik évére sem következett be. Az orosz hadiipar kitartására idővel többféle magyarázat is született:

Moszkva a háború kirobbanását megelőzően a szükséges precíz nyugati technológiából felhalmozott elegendő készleteket arra, hogy egy esetleges, több hónapokig tartó fegyveres konfliktus során is képes legyen ellátni védelmi ipara szükségleteit.

Alternatív beszerzési útvonalakat épített ki, és semleges szereplőkön keresztül importál továbbra is nyugati alkatrészeket (erről szól egy friss jelentés is, amely a fehérorosz szerepet mutatja be Oroszország mikroelektronika-importjában).

Remember they laughed at Russian MOD for thinking a tractor was a Leopard? "Haha, Russia will never destroy a real Leopard". Are they laughing now? pic.twitter.com/FjCZQtew8f

— SIMPLICIUS Ѱ (@simpatico771) June 10, 2023

Amelyeket így sem tud beszerezni, azt pedig kínai import segítségével oldja meg. Valószínűleg mindhárom magyarázat igaz, vegyesen. Oroszország a háború elején valóban felhalmozhatott elegendő készletet, de a háború elhúzódásával megkezdődött az alternatív beszerzési útvonalak kiépítése.

Az ukrán hírszerzés saját listát vezet az ukrán területen lezuhant drónok, rakéták és egyéb orosz haditechnikai eszközök maradványaiban talált importalkatrészekről.

Ezek egy része még a háborút megelőzően került Oroszországba, így értelemszerűen nem sértettek szankciókat. Más eszközökbe viszont egyértelműen olyan alkatrészek kerültek, amelyek már a szankciós időszak alá estek.

Alapvetően a kettős felhasználású (polgári és katonai) termékek szűrése a legnehezebb, hiszen sok esetben nem azonosítható a végfelhasználás célja, vagy a végfelhasználó személye.

Ugyanakkor súlyos problémákra világít az rá, hogy az elmúlt időszakban nem csak orosz fegyverekben, hanem a sokkal régebb óta szankcionált Észak-Korea ballisztikus rakétáiban is kimutatták, hogy az irányítást és működést biztosító alkatrészek 70 százaléka amerikai eredetű, míg a többit Németországból, Svájcból és más nyugati országokból szerezték.

2024 végére az ukrán hírszerzés 149 egységben mintegy 4145 nyugati komponenst azonosított.