A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás, ami háromszorosa a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de elmarad a szakértők szerint szükséges, évi több mint 1000 milliárd dollártól. Ezenfelül további donorországokat is arra akarnak biztatni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a finanszírozásban.

Von der Leyen szerint a maratoni hosszúságú megbeszélések nyomán született megállapodás "befektetéseket ösztönöz majd a zöld átmenetbe, segít a károsanyag-kibocsájtás csökkentésében, és növeli az ellenállóképességet a klímaváltozás tükrében".

A kevésbé fejlett államok azonban kudarcnak tartják az eredményt.

Nigéria képviselője viccnek és sértőnek nevezte a megszületett egyezséget, Bolívia képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a fejlődő országokat "magukra hagyják szenvedésükkel" a klímaválság közepette.

Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy most a világ vezető gazdaságain a sor, hogy "egy félig-meddig megbízható életbiztosítást kössenek a legszegényebbek számára". "Ezt az EU önmagában nem tudja megtenni" - hangsúlyozta a német diplomácia vezetője, Kínára és a tehetős Perzsa-öböl menti államokra is célozva, amelyek egyelőre vonakodnak ettől.

António Guterres ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő mintegy 200 állam az ígéreteit "teljes körűen és határidőre" teljesíteni is fogja. "Az ígéreteknek gyorsan pénzzé kell válniuk!" - emelte ki.

Joe Biden leköszönő amerikai elnök történelmi eredménynek nevezte a megállapodást. Kijelentette azt is: "senki sem képes visszájára fordítani vagy lelassítani a megújuló erőforrások Egyesült Államokban és más országokban zajló forradalmát, még akkor sem, ha egyesek ezzel próbálkoznának".

A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat.

A fejlődő országok korábbi összegzések szerint 1300 milliárd dollárt kérnek

az aszályok és az árvizek elleni védekezésre, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra.