Az amerikai-kínai megbeszélést az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves találkozójának keretében tartották a perui fővárosban.

Hszi Csin-ping az amerikai elnökválasztás eredményére és a januárban hivatalba lépő második Trump-adminisztrációra utalva kijelentette, hogy egy folytonos átmenetet szeretne a két ország kapcsolatában, valamint az együttműködés kiterjesztésének és a nézetkülönbségek kezelésének szándékát hangoztatta.

Óvott attól, hogy Kína és az Egyesült Államok egymást ellenfélnek tekintse és "ádáz" versenybe bonyolódjon.

Joe Biden az amerikai-kínai viszonyt az egész világot tekintve a legfontosabb szövetségnek és kapcsolatnak nevezte.

"Az, hogy miként viszonyulunk egymáshoz, befolyással van a világ többi részére" - fogalmazott. Kifejtette: a két ország nem engedheti meg magának, hogy versenyük konfliktussá fajuljon, és úgy vélte, az elmúlt négy év bizonyította, hogy ez lehetséges.

Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozója a tervek szerint a két politikus utolsó hivatalos megbeszélése volt. A távozó amerikai elnök együttműködésüket úgy értékelte, hogy a nézeteltérések mellett tárgyalásaik mindig az őszinte és nyitott vitáról szóltak.

Hszi Csin-ping az APEC-csúcson többször kifejtette véleményét a protekcionista kereskedelempolitikával szemben.

Limából mindketten Brazíliába utaznak a húsz legfejlettebb ipari ország (G20) tanácskozására.

A mostani Joe Biden utolsó elnöki látogatása Peruban és Brazíliában, egyben hivatali ideje alatt az első hivatalos útja Dél-Amerikában.

A kínai elnök útja Peruban és Brazíliában is állami szintű látogatásnak számít, az ahhoz illeszkedő külsőségekkel együtt.

Megfigyelők szerint a két vezető eltérő fogadtatása jelzi Dél-Amerika külkereskedelmi súlypontjának eltolódását az Egyesült Államok felől Kína irányában. Peru és Brazília legnagyobb külkereskedelmi partnere a 2022-es adatok szerint Kína volt.

Az amerikai elnök pénteken, szintén Limában háromoldalú találkozón tárgyalt a dél-koreai elnökkel és a japán miniszterelnökkel. Joe Biden, Jun Szongjol és Isiba Sigeru megbeszélésén a többi között szó volt az Indiai- és csendes-óceáni térség biztonságának fenntartásáról, az Észak-Korea jelentette fenyegetésről, az orosz - észak-koreai katonai együttműködésről, valamint észak-koreai katonák oroszországi bevetéséről.