Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
308.93
bux:
137256.8
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Michael Dunning/Getty Images

Furcsa módszert vezetnének be a gyorshajtók megfékezésére

Egy meg nem nevezett ország olyan berendezéseket akar telepíteni az autókba, amik folyamatosan ellenőrzik a sofőrök magatartását.

Viselkedésfigyelő monitorok hálózatát vetik be a szabálytalankodó sofőrök megszelidítésére. A rendszer nem büntet, hanem valós időben visszajelzi a problémát. A közlekedésbiztonsági szakemberek főként a gyorshajtás, a vezetés közbeni mobiltelefon használat és a követési távolság meg nem adása miatt figyelmeztetnek - olvashatjuk a kozlekedesbiztonsag.kti.hu oldalon.

Ki ne ismerné az út menti mérőtáblákat, amelyek számmal jelenítik meg a közeledő jármű sebességét, és a megengedettnél nagyobb tempó esetén vizuális jelzéssel figyelmeztetik a járművezetőt? Ugyanakkor köztudott, hogy ez nem jár együtt büntetéssel.

A sofőrök különbözőképpen reagálnak a sebességük visszajelzésére.

Első körben mindenképpen okoz némi kényelmetlenséget, hiszen a közúton haladva általában csak a sofőr tudja, pontosan mennyivel is megy, vagyis ez az adat mintegy magánügy – mindaddig persze, amíg egy rendőrségi mérőberendezés fel nem tűnik. Másfelől hamar kialakul a közömbösség, hiszen a mérést nem követi azonnali retorzió.

Érdekes, hogy más a mérőtábla fogadtatása, ha a közelben a járművek áthaladtak egy igazi, kitáblázott, szabad szemmel is jól látható VÉDA-kapun. Az autósok egy része annyira tiszteli a fix traffipaxot, hogy még a megengedett sebességen belül haladva is inkább fékez, ha meglátja.

Az így engedelmességre szorított konvojok aztán tovább haladva a következő útszakaszokon kihelyezett sebességmérő táblákat is óvatosan, mérsékelt sebességgel közelítik meg. Persze ez a szolid tempó nem tart örökké, ugyanazok, akik 50-ről 35-re fékeznek a VÉDA kapu előtt, néhány kilométerrel odébb szinte már-már hosszában hajtanának át a körforgalmon.

A sebesség kontroll odáig hatott – de hatott.

A fenti tapasztalatokból kiindulva az egyik angolszász kormány bejelentette, hogy még ebben az évben bevezeti a viselkedésfigyelő monitorok (Behaviour Awareness Monitor – BAM) tesztüzemét. A kamerákat nem azért telepítik, hogy megbírságolják a sofőröket, hanem hogy digitális visszajelző táblák segítségével valós időben üzeneteket jelenítsenek meg számukra.

Ezek révén szólítják fel őket, hogy hagyják abba a szabálytalan viselkedést, például az okostelefon nyomkodását, kapcsolják be a biztonsági övet vagy hagyjanak nagyobb követési távolságot az előttük haladó jármű után. A rendszer arra is alkalmas, hogy a hatóságok nagyobb területen valós idejű visszajelzéseket kapjanak a kockázatos járművezetői viselkedések számáról, arányáról.

A cél nem a szigorú következmények alkalmazása, hanem a biztonságos vezetési magatartás ösztönzése

azáltal, hogy pozitív üzenetet adnak, amikor a vezetők biztonságosan vezetnek, de figyelmeztetik őket, ha azt észlelik, hogy megszegik a szabályokat.

A közúti tesztekben a technológiát kezdetben kétszer egysávos utakra telepítik, ahol 60 és 80 km/h közötti sebességkorlátozás van érvényben. Az interaktív táblákon testreszabható értesítések jeleníthetők meg, például: lassíts, tarts nagyobb követési távolságot, kapcsold ki a telefont, kösd be a biztonsági övet, és – remélhetően minél gyakrabban – köszönöm, hogy minden szabályt betartottál!

.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×