Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Liszteszsákot vesz fel egy férfi az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynökségének (UNRWA) elosztóhelyén 2023. november 30-án, miután humanitárius segélyszállítmány érkezett a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborba az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti tűzszünet alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Izrael meglépte azt, ami ellen annyira tiltakozott a nemzetközi közösség

Az izraeli külügyminisztérium hivatalosan tájékoztatta az ENSZ-t, hogy megszakítja az együttműködési megállapodást az UNRWA-val, a legnagyobb palesztin segélyszervezettel.

Az izraeli parlament már a múlt hónapban elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja úgy az UNRWA működését az országban, mint az izraeli hatóságok együttműködését a szervezettel.

Mint a Reuters írja, Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete egy nyilatkozatban kijelentette: "perdöntő bizonyítékokat nyújtottunk be az ENSZ-nek, amelyek rávilágítanak arra, hogy a Hamász hogyan szivárgott be az UNRWA-ba, az ENSZ mégsem tett semmit ennek a helyzetnek a kezelése érdekében."

Az ENSZ palesztin menekülteket segítő legfőbb segélyszervezetével, amely a megszállt Ciszjordániában és Gázában palesztinok millióinak nyújt segélyt és oktatást, 1967 óta volt megállapodása Izraelnek. Egy ideje azonban már sokat kritizálta az UNRWA-t, Izrael-ellenes elfogultsággal vádolva a szervezetet, és azt állítja, hogy a palesztinok támogatásával állandósítja a menekültstátusukat és így a konfliktust is.

A gázai háború tavaly októberi kezdete óta azt is közölte, hogy a szervezetbe Gázában mélyen beszivárgott a Hamász, és a vádak szerint az UNRWA egyes munkatársai részt vettek az október 7-i Izrael elleni támadásban.

Közvetlenül egyébként nem tiltja az új izraeli jogszabály az UNRWA tevékenységét a nemzetközi jog szerint Izrael államon kívül eső, de izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában és Gázában, ám a rendelkezések miatt a korábbiaknál jóval kevésbé fog tudni működni a szervezet ezeken a területeken. A lépés mély aggodalmat keltett a segélyszervezet és Izrael számos partnere körében.

Az izraeli külügyminisztérium válaszul közölte, hogy kiterjesztik más nemzetközi szervezetek tevékenységét, és további alternatívákat keresnek a feladatok ellátására.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×