Infostart.hu
eur:
364.89
usd:
326.52
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2024. április 12-én közreadott felvételén az orosz légierő egyik Ka-52-es helikoptere rakétákat lő ki ukrán célpontokra egy meg nem nevezett helyszínen.
Nyitókép: Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

A Kreml arra készül, hogy még 2026-ban is folytatódni fog az ukrajnai háború - állítja az orosz ellenzék

Számos jel arra utal, hogy a moszkvai vezetés inkább a konfliktus folytatását tartja valószínűbbnek, mint a békét.

"Már rég meg kellett volna kezdeni a felkészülést a 2026-os parlamenti választásokra. De a Kreml még nem tudta eldönteni, hogy a kardcsörtetést folytassa-e, vagy inkább a békés újjáépítést helyezze a kampány középpontjába" - idézte a Meduza nevű orosz ellenzéki szervezet jelentését a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Az amerikai kutatóintézet arra emlékeztet, hogy Oroszországban rendszerint két évvel a választások előtt már felvázolják a kampány fő irányait. Most viszont a stratégia kidolgozásáért felelős Szergej Kirijenko még mindig nem tett semmi ilyesmit.

Ennek legfőbb okát a Meduza bennfentes informátora abban látja, hogy a Kreml bizonytalan az ukrajnai háború kimenetelét illetően. Vlagyimir Putyin orosz elnök és környezete így nem is tudja eldönteni, hogy ki lenne a legalkalmasabb jelölt a miniszterelnökségre. Egy katonai múlttal rendelkező, harcias aspiráns, vagy olyan, aki a békés élethez való visszatérést képviseli, mint például a jelenlegi miniszterelnök, Mihali Misusztyin. A legfelsőbb orosz vezetésből kiszivárgott értesülések szerint

amennyiben Putyin és közvetlen környezete nem lát esélyt a győzelemre, úgy a kampányt ultranacionalistára fogják hangszerelni.

Vagyis ha a háború folytatódik a 2026-os választási kampányszezonban, akkor a Kremlnek szüksége lesz olyan erőre, amely a szélsőséges nacionalizmusra támaszkodik. Ez lehet egy teljesen új politikai tömörülés, vagy akár a „kissé felfrissített” Igazságos Oroszország párt - véli az amerikai kutatóközpont.

A névtelenségbe burkolózó, jól értesült moszkvai forrás azt is elmondta, hogy teljesen másképp kell felépíteni a kampányt, ha az orosz legfelsőbb vezetés mégis inkább a háború befejezését tartaná valószínűbbnek. Ebben az esetben Putyinnak inkább a mérsékelt erőkre lesz szüksége.

Mindenesetre az Igazságos Oroszország párt megtette az első lépést, és október 26-án tartott kongresszusa új politikai irányvonalat jelölt ki. A „patrióta szocializmus"-nak (патриотический социализм - "patriotyicseszkij szocializm") nevezett programjuk legfőbb célja az orosz kultúra értékeinek előtérbe helyezése és ezzel a nacionalizmus erősítése. A párt vezetői szerint ezek nélkül ugyanis nem lehet fenntartani az ukrajnai háború széles, társadalmi támogatottságát.

Miközben a Kreml a béke és a háború között ingadozik, több jel is arra mutat, hogy végül a harcias vonal fog felülkerekedni.

Az ISW elemzői ezt a következtetésüket arra alapozzák, hogy a putyini vezetés egyre látványosabban militarizálja az államigazgatást. Ennek egyik legújabb eleme a "Hősök ideje" elnevezésű program meghirdetése, amellyel azt akarják elérni, hogy minél több, az ukrajnai háborút megjárt veteránt ültessenek a helyi önkormányzatokba, illetve az orosz föderáció tagköztársaságainak kormányaiba.

A program fontos eleme állítólag az is, hogy az emberekkel elfogadtassanak egy, a NATO-val vívandó háborút. A Meduza mindebből arra következtet: egyre kisebb az esélye annak, hogy Moszkvában a békepártiak kerüljenek többségbe.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×