Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.59
bux:
122101.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tartományi vezetője a CDU pártbizottsági ülésére érkezik Berlinben 2024. június 10-én, az európai parlamenti választások másnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Már a német tartományok miniszterelnökei is a migráció elleni fellépés szigorításáról vitáznak

Lipcsében gyűltek össze a tizenhat német tartomány vezetői, hogy megvitassák a közös problémáikat: a konferencia fő témája a migráció és attól elválaszthatatlanul az integráció kérdése, az oktatás, illetve az egészségügy problémái és a tartományokat szinte kivétel nélkül sújtó eladósodás.

A migráció problémájának súlyosságát jelzi, hogy szeptemberben hálom keleti tartományban rendeztek helyi parlamenti választásokat, és mindhárom helyütt jelentősen előretörtek a menekültek befogadását ellenző pártok, mindenekelőtt a radikális jobboldal AfD , valamint az év elején alakult radikális baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).

A házigazda az a Michael Kretschmer szászországi tartományi kormányfő, aki kollégái közül a leghangosabb szószólója annak, hogy rögzítsék a befogadott menekültek éves számát. A felső határt "több tízezerben" határozta meg, és utalt arra is, hogy az Ukrajna ellen immár csaknem három éve indított orosz háború óta Németország Ukrajnából mintegy 1,2 millió embert fogadott be. Az ide évre mintegy 200 ezerre számít. "Németország mindig védelmet nyújt az embereknek, de nekünk kell eldöntenünk, hogy kik jöhetnek hozzánk" – hangsúlyozta a szász kormányfő.

Az ARD közszolgálati médium szerint a konzervatív tartományi vezetők általában hasonló véleményen vannak, a szociáldemokrata miniszterelnökök jóval "liberálisabbak".

Így Alsó-Szászország szociáldemokrata miniszterelnöke, Stephan Weil a Handelsblattnak nyilatkozva Kretschmer javaslatát "illuzórikusnak" nevezte. "A politikailag üldözöttek számára a menedékjog biztosítása a német alkotmány alapvető része" – emlékeztetett Weil.

A radikális migrációs fordulat egyik legerősebb konzervatív képviselőjeként foglalt állást ezúttal is Markus Söder bajor keresztényszocialista miniszterelnök.

"Aki nem tesz eleget a lakosság akaratának, az csak a szélsőséges pártokat erősíti, és gyengíti demokráciánkat"

– fogalmazott Söder, aki szerint ezt bizonyították a legutóbbi tartományi választások is.

A várható vita élességét jelzi, hogy az önálló tartomány Bréma szociáldemokrata polgármestere elutasította a konzervatívok azon igényét, hogy az illegális migránsok kitoloncolása már a német határokon megtörténjék. "Ha ez a szabály életbe lép, minden ország a többi rovására oldja majd meg ilyen jellegű problémáit" – érvelt Andreas Bovenschulte.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×