Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Judges gavel and Themis statue.
Nyitókép: Zolnierek/Getty Images

Aljas indokból elkövetett emberölés: történelmi ítélet született a berlini falnál gyilkoló volt Stasi-tiszt ellen

Tíz év börtönre ítélték hétfőn Berlinben az egykori keletnémet kommunista politikai rendőrség, Stasi egy ügynökét, aki a Friedrichstrasse nevű hajdani határátkelőhelyen 50 évvel ezelőtt hátba lőtt és ezzel halálosan megsebesített egy lengyel állampolgárt. Az ítélet nem jogerős.

Manfred Nauman 80 éves lipcsei lakost aljas indokból elkövetett emberölésben találták bűnösnek.

„Ez nem egy magánszemély személyes indokból elkövetett cselekménye volt, hanem olyasmi, amit a Stasi tervezett és kegyetlenül végre is hajtott”

– hangsúlyozta Bernd Miczajka bíró az ítélethirdetésen. Mint mondta, ez a férfi volt az, aki „egy parancslánc végén” leadta a halálos lövést, amiért aztán ki is tüntették.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy az akkori főhadnagy 1974. március 29-én lesből, s a keletnémet kommunista állam, az NDK titkosszolgálatának megbízásából lelőtte a 38 éves Czeslaw Kukuczka lengyel állampolgárt.

Kukuczka egy pokolgép-utánzattal akarta kikényszeríteni kiutazását Nyugatra a berlini lengyel nagykövetségen. Az ügybe ekkor kapcsolódott be a rettegett keletnémet titkosszolgálat, a Stasi, amely egy hamis kiutazási engedéllyel csalta tőbe a lengyel férfit. A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor az NDK állambiztonsági minisztériumának egyik operatív csoportjához tartozott, és azzal bízták meg, hogy „semlegesítse” a lengyel férfit, amikor az áthalad az utolsó ellenőrzőponton. A halálos lövésnek tanúja volt egy nyugatnémet diákcsoport is, amely Kelet-Berlinben tett látogatást és éppen visszatért volna a megosztott város nyugati részébe.

A 80 éves volt Stasi-tisztnek az ítélet jogerőre emelkedéséig nem kell börtönbe vonulnia. A vádlott a tárgyalás során nem nyilatkozott. Ügyvédje a tárgyalások megkezdésekor közölte, hogy védence tagadja a vádakat.

Az ügyben folytatott nyomozás évekig nem haladt előre. A berlini ügyészség elmondása szerint először csak 2016-ban sikerült döntő nyomot szerezni a Stasi archívumából a lövöldöző személyazonosságára vonatkozóan.

A berlini Stasi-archívum illetékese, Daniela Münkel szerint ez az első eset, hogy az egykori keletnémet titkosrendőrség egy ügynökét gyilkosságban találták bűnösnek.

A német fővárost egykor megosztó berlini falnál legalább 140 embert lőttek agyon 1961 és 1989 között.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×