Az orosz–ukrán háborúban az utóbbi időben az orosz erők kerültek fölénybe, a legfrissebb sikereik közül Vuhledar elfoglalását emelte ki Seremet Sándor az InfoRádióban, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez azért jelent különös gondot az ukránoknak, mert a város egy olyan magaslati ponton van, ahonnan több környékbeli település is belőhető, és így veszélybe kerülnek olyan útvonalak is, amelyek nagyon fontosak a fronton harcoló ukrán alakulatok ellátása szempontjából. Ezenkívül déli irányban, Robotine környékén is támadnak az oroszok, bár ott mérsékeltebb előrehaladással, és aktivizálódtak a harcok a kurszki területen is, ahol az oroszok intéznek támadásokat az ott tartózkodó ukrán csapatokkal szemben – magyarázta az Eurázsia Intézet szakértője.

Az ukrán álláspont szerint az orosz sikerek hatalmas emberáldozatokkal járnak, ezt az oroszok tagadják, de Seremet Sándor szerint pontos adatokat nem lehet tudni, valahol a kettő között lehet az igazság, "az oroszok is sok embert veszítenek, de egy-egy ilyen terület elveszítése azért ukrán áldozatokkal is jár".

A konfliktus megoldására különböző béketervek és javaslatok láttak napvilágot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is utalást tett arra egy lapinterjúban, hogy készen áll a tűzszünetre, sőt, még azt is hozzátette, hogy év végéig megköthető akár egy békemegállapodás is. Seremet Sándor úgy véli, a helyzet megoldása nem ilyen egyszerű, mert valóban keringenek a nyugati sajtóorgánumokban olyan hírek, hogy Zelenszkij kész lenne akár területek feladására is cserébe a NATO-tagságért vagy biztonsági garanciákért, ugyanakkor az ukrán magas beosztású tisztviselők folyamatosan cáfolják ezt, és azt mondják, hogy nem létezik olyan formula, amely ukrán területekért cserébe bármilyen megoldás vállalna.

"Egyedül a Zelenszkij-féle győzelmi terv a hivatalos.

Ezt írta Telegram-csatornáján Mihajlo Podoljak is, az elnöki iroda tanácsadója, mert ő úgy gondolja, hogy Oroszország veresége nélkül nem garantálható a fenntartható béke sem Ukrajnában, sem a kontinensen" – mondta a szakértő, és szerinte az sem a megegyezés felé mutat, hogy az ukrán vezetés továbbra is azt kéri a nyugati támogatóktól, hogy engedélyezzék a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz mélységi területeken.

Az idén elérhető béke ügyében is szkeptikus Seremet Sándor, mert a napokban derült ki, hogy az ukrán békecsúcsot, amit novemberre terveztek, elnapolják, és még az új dátumát sem jelölték ki. Csak szakértői konferenciákat fognak tartani, amelyeken megvitatják a béketerv pontjait, és ezek fognak bekerülni egy végleges dokumentumba, amit akár az oroszok elé is fognak tárni.

"Ha megnézzük az orosz vagy az ukrán költségvetést 2025-re, abban azért komoly katonai kiadások vannak, és ha ezeket a tényezőket összekötjük, akkor ez nem arra utal, hogy a felek év végéig békét szeretnének kötni"

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vett Dubrovnikban az Ukrajna–Délkelet-Európa-csúcstalálkozón, ahol ismét Ukrajna NATO-tagságát sürgette, csakhogy Seremet Sándor emlékeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban még a NATO-tagországok között sincs konszenzus, mert rengeteg tisztázatlan kérdés van, például, hogy Ukrajnának milyen területei kerülnének a NATO-ernyő alá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország álláspontját is figyelembe kell venni.

"Oroszország leszögezte, hogy Ukrajna NATO-tagsága számára nem elfogadható, és tekintettel arra, hogy ez milyen eszkalációs kockázatokkal jár, és az eszkalációra Oroszországnak milyen eszközei és lehetőségei vannak, valószínűleg az orosz álláspont sem egy elhanyagolható tényező. Én nem látok egyetértést abban, hogy a NATO-tagság miként valósulhat meg, annak ellenére, hogy egyébként a nyugati partnerek többségénél napirenden van ez a kérdés" – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója.