A Szabadságpárt a 2019-es választások eredményéhez képest csúcseredményt hozott, 13 százalékkal tudta megnövelni szavazatainak számát - mondta Kiss J. László az InfoRádió hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: a jelenlegi kormánypárt, a Néppárt 12 százalékot vesztett, a szociáldemokraták pedig többé-kevésbé ugyanazt hozták, mint 2019-ben.

A lényeg viszont az, hogy miként lehet lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor több probléma merül föl - értékelt a Corvinus Egyetem tanára.

A Néppárt vezetője is kijelentette, hogy a Herbert Kickl által vezetett nyertes párttal nem hajlandó koalíciót kötni. Itt Kickl személye lényeges, ő a kizáró tényező - mondta Kiss J. László. Hozzátette: a Szabadságpárttal képes lenne koalíciót kötni a Néppárt, mert a két párt programja között sok az átfedés, elég a migrációhoz való viszonyt vagy a gazdaságpolitikát nézni.

A másik probléma, hogy az osztrák alkotmány szerint az államelnök, Alexander Van der Bellen döntő szerepet kap a koalícióalkotásban. Az államelnök vasárnap este már nyilatkozott nyilatkozott: felkérte a pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásba egymással, és vegyék figyelembe a liberális demokráciának a szempontjait - említette az egyetemi tanár.

Kiss J. László emlékeztetett arra, hogy az osztrák elnök már 2016-ban is, amikor megválasztották, kijelentette, hogy a Szabadságpártot nem tekinti demokratikus pártnak, Európa-ellenesnek tekinti, és az államelnök szerint a Szabadságpárt nem felel meg a demokratikus jogállam igényeinek.

A koalíciós tárgyalások most elkezdődnek, és az a lehetőség látszik, hogy mégis a jelenlegi kormánypárt, a második helyezett Néppárt lesz a befutó a kormányalakítás szempontjából - vélekedett Kiss J. László. Mint mondta, erre van példa, hiszen 2000-ben a választáson harmadik erő vezetője, Wolfgang Schüssel lett a kancellár.

Az egyetemi tanár mindezek alapján "egy hosszú koalíciós pókerre" számít.