A 2019-es választások eredményéhez képest a Szabadságpárt rekordot ért el, hiszen 13 százalékkal tudta növelni szavazatainak arányát. A jelenlegi kormánypárt, a Néppárt ugyanakkor 12 százalékot vesztett. A kérdés most az, hogy miként lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor már több probléma is előkerül - értékelte Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára a vasárnapi osztrák választás eredményét az InfoRádióban.
A Szabadságpárt a 2019-es választások eredményéhez képest csúcseredményt hozott, 13 százalékkal tudta megnövelni szavazatainak számát - mondta Kiss J. László az InfoRádió hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: a jelenlegi kormánypárt, a Néppárt 12 százalékot vesztett, a szociáldemokraták pedig többé-kevésbé ugyanazt hozták, mint 2019-ben.
A lényeg viszont az, hogy miként lehet lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor több probléma merül föl - értékelt a Corvinus Egyetem tanára.
A Néppárt vezetője is kijelentette, hogy a Herbert Kickl által vezetett nyertes párttal nem hajlandó koalíciót kötni. Itt Kickl személye lényeges, ő a kizáró tényező - mondta Kiss J. László. Hozzátette: a Szabadságpárttal képes lenne koalíciót kötni a Néppárt, mert a két párt programja között sok az átfedés, elég a migrációhoz való viszonyt vagy a gazdaságpolitikát nézni.
A másik probléma, hogy az osztrák alkotmány szerint az államelnök, Alexander Van der Bellen döntő szerepet kap a koalícióalkotásban. Az államelnök vasárnap este már nyilatkozott nyilatkozott: felkérte a pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásba egymással, és vegyék figyelembe a liberális demokráciának a szempontjait - említette az egyetemi tanár.
Kiss J. László emlékeztetett arra, hogy az osztrák elnök már 2016-ban is, amikor megválasztották, kijelentette, hogy a Szabadságpártot nem tekinti demokratikus pártnak, Európa-ellenesnek tekinti, és az államelnök szerint a Szabadságpárt nem felel meg a demokratikus jogállam igényeinek.
A koalíciós tárgyalások most elkezdődnek, és az a lehetőség látszik, hogy mégis a jelenlegi kormánypárt, a második helyezett Néppárt lesz a befutó a kormányalakítás szempontjából - vélekedett Kiss J. László. Mint mondta, erre van példa, hiszen 2000-ben a választáson harmadik erő vezetője, Wolfgang Schüssel lett a kancellár.
Az egyetemi tanár mindezek alapján "egy hosszú koalíciós pókerre" számít.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapKülföldVálasztás után: csak akkor lehet koalícióképes a Szabadságpárt, ha az elnök kimarad - szakértő
Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
Az előrejelzések szerint többnyire száraz, hideg idő várható, helyenként -15, vagy akár -20 Celsius-fokos főmérséklettel. Nincs elzárt település az országban, és útlezárást, súlykorlátozást sem rendeltek el.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) enyhén felfelé módosította idei globális növekedési előrejelzését, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó esetleges piaci buborék, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is komoly kockázatot jelentenek a világgazdaság számára - számolt be a Bloomberg.