A 2019-es választások eredményéhez képest a Szabadságpárt rekordot ért el, hiszen 13 százalékkal tudta növelni szavazatainak arányát. A jelenlegi kormánypárt, a Néppárt ugyanakkor 12 százalékot vesztett. A kérdés most az, hogy miként lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor már több probléma is előkerül - értékelte Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára a vasárnapi osztrák választás eredményét az InfoRádióban.
A Szabadságpárt a 2019-es választások eredményéhez képest csúcseredményt hozott, 13 százalékkal tudta megnövelni szavazatainak számát - mondta Kiss J. László az InfoRádió hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: a jelenlegi kormánypárt, a Néppárt 12 százalékot vesztett, a szociáldemokraták pedig többé-kevésbé ugyanazt hozták, mint 2019-ben.
A lényeg viszont az, hogy miként lehet lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor több probléma merül föl - értékelt a Corvinus Egyetem tanára.
A Néppárt vezetője is kijelentette, hogy a Herbert Kickl által vezetett nyertes párttal nem hajlandó koalíciót kötni. Itt Kickl személye lényeges, ő a kizáró tényező - mondta Kiss J. László. Hozzátette: a Szabadságpárttal képes lenne koalíciót kötni a Néppárt, mert a két párt programja között sok az átfedés, elég a migrációhoz való viszonyt vagy a gazdaságpolitikát nézni.
A másik probléma, hogy az osztrák alkotmány szerint az államelnök, Alexander Van der Bellen döntő szerepet kap a koalícióalkotásban. Az államelnök vasárnap este már nyilatkozott nyilatkozott: felkérte a pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásba egymással, és vegyék figyelembe a liberális demokráciának a szempontjait - említette az egyetemi tanár.
Kiss J. László emlékeztetett arra, hogy az osztrák elnök már 2016-ban is, amikor megválasztották, kijelentette, hogy a Szabadságpártot nem tekinti demokratikus pártnak, Európa-ellenesnek tekinti, és az államelnök szerint a Szabadságpárt nem felel meg a demokratikus jogállam igényeinek.
A koalíciós tárgyalások most elkezdődnek, és az a lehetőség látszik, hogy mégis a jelenlegi kormánypárt, a második helyezett Néppárt lesz a befutó a kormányalakítás szempontjából - vélekedett Kiss J. László. Mint mondta, erre van példa, hiszen 2000-ben a választáson harmadik erő vezetője, Wolfgang Schüssel lett a kancellár.
Az egyetemi tanár mindezek alapján "egy hosszú koalíciós pókerre" számít.
Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.