Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
Tálib fegyveresek az Eid Gah mecset kapujánál, ahol ismeretlen elkövetők pokolgépet robbantottak 2021. október 3-án. Az imaházban Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok eddigi szóvivője anyjának gyászszertartását tartották, amelyen állítólag több magas rangú tálib vezető is részt vett. A támadásban legkevesebb öt civil életét vesztette, többen megsebesültek. Afganisztánban augusztus 15-én kerültek újra hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók, akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció.
Nyitókép: MTI/EPA

Propagandatevékenységre hivatkozva nem engedik be az ENSZ-tisztviselőjét Afganisztánba

A tálib vezetés nem bízik az ENSZ emberi jogi megbízottjában.

Az Afganisztánt uraló tálibok megtiltották Richard Bennettnek, az ENSZ afganisztáni emberi jogi jelentéstevőjének, hogy belépjen az országba. Erről a tálib kormány szóvivője számolt be szerdán, és azzal indokolta a döntést, hogy a jelentéstevő "propagandát terjeszt" az országban.

Az Afganisztánt 2021 augusztusa, vagyis az amerikai vezetésű NATO-erők kivonulása óta uraló tálibok kezdeti ígéretük ellenére megtiltották a 12 évesnél idősebb lányoknak és a nőknek az iskolába, egyetemre járást, kitiltották őket a parkokból, és megtiltották, hogy férfi kísérő nélkül induljanak hosszabb utazásra.

Richard Bennett, akit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022-ben bízott meg az afganisztáni különleges rapportőri feladattal, egyik jelentésében azt írta: az emberek üldözése nemi alapon, illetve hátrányos megkülönböztetésük emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.

A jelentéstevő hivatali székhelye nem Afganisztánban van, de számos alkalommal tett munkalátogatást az országban.

"Az ENSZ-tisztviselő beutazását Afganisztánba azért tiltottuk meg, mert a feladata propaganda terjesztése volt. Nem bízunk meg benne, mert felnagyítja a kis dolgokat és propagandát csinál belőlük" - idézte a Tolo helyi hírszolgáltató Zabihullah Mudzsáhidet, a talibán kormány szóvivőjét.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tálibok tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények és a helyi szokások szellemében.

A tálibok külügyminisztériumának szóvivője később megerősítette, hogy az ENSZ-jelentéstevő nem kaphat beutazási vízumot. "Annak dacára, hogy többször kértük: munkája során tartsa magát a szakmaisághoz, úgy ítéltük meg, hogy jelentései előítéleten, és olyan mendemondákon alapszanak, amelyek ártanak Afganisztánnak és afgán népnek" - jelentette ki Abdul Kahar Balhi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Az ENSZ afganisztáni missziója, amely Kabulban működik, ugyancsak figyeli és jelenti az emberi jogi helyzettel kapcsolatos problémákat - jegyezte meg a hírügynökség.

Az afganisztáni tálib vezetést 2021-es hatalomra kerülésük óta nemzetközileg hivatalosan egyetlen ország sem ismerte el, de Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Kabullal.

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×