Infostart.hu
eur:
359.78
usd:
315.54
bux:
143465.06
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Olaf Scholz német kancellár pártja, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD európai parlamenti választásra indított kampányának hamburgi nyitógyűlésén 2024. április 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Brandenburg is választ: összecsapnak a szocdemek az AfD-vel

Németországban ez a hónap a AfD további erősödésével a parlamenti pártok vetélkedésének új korszakát jelentette. Szeptember első napján két tartományban, Szászországban és Türingiában tartottak helyi választásokat, vasárnap pedig Brandenburg tartományban több mint kétmillióan járulhatnak az urnák elé.

Általános vélekedés szerint a tét, hogy vajon folytatódik-e Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD rohamos tekintélyvesztése. Szászországban és Türingiában a szociáldemokraták támogatottsága az eddigi mélypontot érte el, az SPD Brandenburgban ugyanakkor jóval nagyobb eséllyel rúghat labdába.

A párt 1990 óta az önálló tartománynak számító német fővárost, Berlint körülölelő Brandenburgban valamennyi parlamenti választást megnyerte.

A tartományt jelenleg egy hárompárti, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a kereszténydemokrata CDU-ból álló koalíció irányítja, miniszterelnöke a szociáldemokrata Dietmar Woidke, aki tizenegy éve áll a helyi kormány élén. Elemzők szerint kiegyensúlyozott politikájával és ebből fakadó változatlan támogatottságával magyarázható hogy a tartományban a szociáldemokraták aligha jutnak a szászországi és a türingiai SPD sorsára.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fő rivális és a felmérések szerint az SPD-nél csak egy hajszállal erősebb szélsőjobboldali AfD nem ismételné meg a hónap első vasárnapján elért sikereit. A legfrissebb felmérések azt jövendölik, hogy

az AfD Türingiához hasonlóan Brandenburgban is az első helyen végez,

immár azonban alig egy százalékponttal előzi meg a szociáldemokratákat. A közvélemény-kutatások az AfD-nek 27, az SPD-nek 26 százalékot mértek, és egyáltalán nem kizárt, hogy vasárnapig változik a helyzet. Ráadásul a népszerű szociáldemokrata tartományi miniszterelnök azzal "fenyegetőzött", hogy a radikális jobboldali párt győzelme esetén felhagy a politizálással.

Az AfD és az SPD mögött a felmérések szerint 17 százalékkal a CDU áll, a kereszténydemokratákat pedig szászországi és türingiai nyomulását folytatva az év elején alakult, radikálisnak tartott baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) követi. A Zöldek pedig ezúttal is drukkolhatnak azért, hogy bejussanak a helyi, azaz a potsdami parlamentbe.

A brandenburgi törvényhozási választás jelentősége túlmutat a tartományi határokon. A szavazás a szászországihoz és a türingiaihoz hasonlóan jelzésértékű a jövő szeptemberi országos választások előtt. Ebből a szempontból elemzők szerint az SPD számára különösen fontos az eddigi jó szereplés megismétlése. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint ugyanis a megkérdezettek mindössze három százaléka van azon a véleményen, hogy az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíció jövő szeptember után is folytassa munkáját. Ez a támogatottság minden korábbi negatív rekordot megdönt.

Az Allensbach Intézet által a Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 29 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy Németország érdekeit leginkább egy a CDU/CSU által vezetett, a konzervatív pártszövetségből és a szociáldemokratákból álló nagykoalíció szolgálná.

A felmérés szerint országosan tovább növekszik a CDU/CSU támogatottsága, amely immár 35,5 százalékos.

Csökkent ugyanakkor az AfD támogatottsága, amely 17 százalékos, míg az SPD a felmérés szerint 16 százalékon áll. A szociáldemokraták jelenlegi koalíciós partnerei közül a Zöldek Pártja 10 százalékon áll, míg a szabad demokrata FDP a felmerés szerint 4 százalékkal be sem jutna a Bundestagba.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×