Infostart.hu
eur:
362.9
usd:
311.12
bux:
151360.28
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Nancy Faeser német belügyminiszter a 2023-as év bűnügyi statisztikáját ismertető sajtótájékoztatón Berlinben, 2024. április 9-én. A 2017-től 2021-ig tartó csökkenés után az utóbbi két évben ismét emelkedett és tavaly elérte a 2016-os szintet Németországban a regisztrált bűncselekmények, köztük az erőszakos bűnesetek száma. A rendőrség 2023-ban mintegy 5,94 millió bűncselekményt regisztrált Németországban, ami 5,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Új menekültügyi és biztonsági intézkedéseket fogadott el a német kormány

A múlt heti, egész Németországot megrázó, egy illegális menekült által elkövetett terrortámadás után a biztonság megszilárdítása érdekében semmi nem maradhat úgy, ahogy eddig volt. Ezt jelzi, hogy rendkívüli egyeztetésre került sor a szociáldemokrata kancellár és a konzervatív ellenzék vezetője között, továbbá rendszeressé teszik a kormány és a tartományok közötti, az illegális bevándorlás megfékezését célzó konzultációkat. A hárompárti koalíciós kormány pedig rendkívüli ülésén intézkedéscsomagot fogadott el mindennek alátámasztására.

A német hírportálok által ismertetett intézkedéscsomag az elmúlt időszak sorozatos késes támadásai után állást foglal a fegyvertartással és ennek kertében a kések viselésével kapcsolatos törvénykezés szigorítása mellett.

Ami a késeket illeti, a május végi, egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi, valamint a múlt heti, több halálos áldozatot és sebesültet követelő solingeni merénylet nemcsak a politikusok, de a lakosság körében is is rendkívüli felháborodást váltott ki. Ennek nyomán tett ígéretet Nancy Faeser belügyminiszter a kések viselésének szigorítására, ami most a kormány határozata is tartalmaz.

Ugyancsak a két legutóbbi merénylethez kapcsolódik az iszlám terror, illetve az iszlamizmus elleni fellépés szükségessége. Mindkét merénylet iszlamista hátterű volt, olyannyira, hogy az utóbbiért az Iszlám Állam terrorszervezet nyíltan vállalta a felelősséget.

A mannheimi, egy afgán menekült által, valamint a solingeni, korábban már kitoloncolásra által szíriai migráns által elkövetett merényletek rendkívüli módon felerősítették az illegális bevándorlás elleni harc fokozásának, valamint a kitoloncolások felgyorsításának szükségességét.

A tervezett intézkedéseket a nyilvánosság előtt a szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser és a szabad demokrata Marco Bushmann igazságügyi miniszter ismertette.

Ami a kések viselését illeti, általános késviselési tilalmat léptetnek életbe a különböző népünnepélyeken, a sportrendezvényeken, a vásárokon, a kiállításokon, valamint a piacokon.

Tilos lesz a késviselés a távolsági közlekedésben, amit alátámaszt, hogy az elmúlt hónapokban több késes merénylet, illetve merényletkísérlet történt a vonatokon, illetve a vasútállomásokon is.

Ugyanakkor az egyes tartományok lehetőséget kapnak arra, hogy az általuk kockázatosnak tartott ugyancsak ugyancsak késviselési zónaként jelöljenek ki.

Mindettől, illetve a biztonsági intézkedések általános szigorításától elválaszthatatlan, hogy a rendőrséget az eddiginél több ellenőrzési jogkörrel kívánják ellátni. Ennek keretében a rendőrök számára biztosítják, hogy a jövőben megalapozott gyanú nélkül is ellenőrizhessék az esetleges fegyverviselést.

Az iszlamizmus elleni fellépést célozza az a szabályozás, amelynek részeként

a rendőrség használhatja az arcfelismerést a gyanúsított azonosítására.

Ugyancsak több jogkörrel ruháznák fel a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalt. Ennek célja a menedékkérők személyazonosságának ellenőrzése.

A rendelet szerint erősíteni kívánják a kormány és a tartományi hatóságok közötti együttműködést, a többi között a dublini megállapodás keretében történő kitoloncolások felgyorsítására. Mindez megerősíti azt az elvet, hogy a tényleges menedékjogról abban az uniós tagországban kell dönteni, amelybe az adott menekült először érkezett. Amennyiben a rendelet értelmében egy menekültet a szóban forgó rendelet értelmében kitoloncolásra ítélnek, akkor ennek tényleges megvalósulásáig minden szociális ellátást törölni kell. Az olyan menekülteket, akik a jövőben átmeneti, akár nyaralási céllal visszautaznak hazájukba, megfoszthatják "védelmi" státuszuktól. Az Ukrajnából érkezett menekültekre ez nem vonatkozik.

A kormány a jövőben migrációs, azaz be-, illetve visszafogadási megállapodásokat kíván kötni EU-n kívüli harmadik országokkal. Ezen országok közé tartozik a többi között Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kenya és a Fülöp-szigetek. Állást foglal továbbá annak biztosítása mellett is, hogy illegális menekülteket Afganisztánba és Szíriába is deportálhasson. A legtöbb menekült ebből a két országból érkezett, illetve érkezik Németországba, esetleges visszafogadásukat azonban mind Kabul, mind Damaszkusz elutasítja.

A ZDF közszolgálati televízió legfrissebb jelentése szerint a nap folyamán egy menekültet hosszú idő óta először visszatoloncoltak Afganisztánba. Ennek részleteit nem közölték.

A konzervatív ellenzéki CDU üdvözölte ugyan a tervezett intézkedéseket, ugyanakkor úgy vélte, hogy ennél többre van szükség. A ZDF szerint ugyanakkor mind az AfD, mind a Sahra Wagenkencht Szövetség (BSW) azt hangsúlyozta, hogy valójában "látszatintézkedésekről" van szó.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×