Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.85
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Statue and dome of the church of La Merced with the church of Xalteva in the background during sunset. Granada, Nicaragua
Nyitókép: Carles Navarro Parcerisas

Megadóztatják az egyházakat Nicaraguában

A nicaraguai egyházaknak és vallási szervezeteknek ezentúl jövedelemadót kell fizetniük, miután a kormány hatályon kívül helyezte azt a törvénycikket, amely mentesítette őket ez alól.

A hatóságok egyben bejelentették 151 civil szervezet bezárását - derült ki a hivatalos közlönyben ismertetett határozatból.

A mentesítés hatályon kívül helyezése része annak a törvényi reformnak, amelyet a kormány a nem kormányzati szervezetek feletti ellenőrzés szigorítása érdekében indított.

A múlt pénteken a kormány új törvényt fogadott el, amely előírja, hogy a civil szervezetek csak állami szervekkel "szövetségben" dolgozhatnak.

A törvény hatályon kívül helyezett szakasza mentesítette az egyházakat és a jogi személyiséggel rendelkező vallási szervezeteket a kizárólag vallási célokra szánt tevékenységekből és vagyonból származó jövedelem utáni adófizetés alól.

Mostantól éves jövedelmük 30 százaléka után kell adózniuk.

Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága bírálta a "polgári és demokratikus tér szándékos bezárását", és elítélte az intézkedést, amely szerinte "súlyosan korlátozza a civil társadalom képességét, hogy aktívan részt vegyen a politikai, társadalmi, kulturális és vallási életben".

Az Egyesült Államok csütörtökön elítélte ezeket az "igazságtalan bezárásokat" - olvasható Brian Nichols Latin-Amerikáért felelős külügyi államtitkár-helyettesnek az X közösségi portálra feltett üzenetében. Nichols egyben elítélte "a vallási rendek és hitközségek tagjainak erőszakos zaklatását, fogva tartását és elnyomását Nicaraguában".

Kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője, Liz Throssell a nem kormányzati szervezetek bezárását "mélységesen aggasztó döntésnek" nevezte "egy olyan országban, amely az elmúlt években a polgári tér eróziójától és a szabadság indokolatlan korlátozásától szenvedett".

Az ENSZ szerint összesen mintegy 5300 civil szervezetet oszlattak fel 2018 és a kormányellenes tüntetések óta, amelyek három hónap alatt több mint háromszáz ember halálát okozták. A tüntetések óta a rendszer feltételezett ellenzőinek százait börtönözték be.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×