Infostart.hu
eur:
355.64
usd:
305.68
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet tagjai a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije portréjánál állnak a libanoni Türosz déli kikötőváros al-Bassz palesztin menekülttáborában 2024. július 31-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kilencedik hónapjában. Reggelre virradóan Hanije merénylet áldozatává vált Teheránban, ahol néhány órával korábban Maszúd Peszeskján új iráni elnök eskütételén vett részt. Iráni források szerint a palesztin vezetőt egy észak-teheráni rezidencián szállásolták el, és az épületet rakétatalálat érte.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

Komoly dilemma előtt a német kormány: Izrael katonai támogatását követeli a CDU

Az iráni–izraeli konfliktusból Berlin inkább kimaradna, a konzervatív ellenzék viszont az azonnali szerepvállalást sürgeti.

Az elmúlt napok eseményei nyomán robbanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Elemzők szerint szinte minden pillanatban háború törhet ki Irán és Izrael között, mert Irán Izraelt vádolja Iszmail Hanije Hamász-vezető teheráni meggyilkolásával, és katonai megtorlással fenyeget. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig megelőző csapást helyezett kilátásba. Teherán számíthat arra is, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet és a libanoni Hezbollah síita milícia ezzel egy időben ugyancsak megtámadja Izraelt, amelynek így több fronton kellene háborút vívnia.

Ilyen körülmények között hangsúlyozták német konzervatív politikusok Izrael katonai támogatásának szükségességét. A követelés legfőbb szószólója az ellenzéki CDU, amely ezzel immár nem áll egyedül. Nem zárta ki az Izraelnek nyújtandó katonai támogatást Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni biztosa sem, de a kormány részéről ezzel kapcsolatban mindeddig csak a védelmi miniszter foglalt állást

Boris Pistorius még a hét végén egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy

az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatás egyelőre nem jöhet szóba.

Elemzők szerint a CDU, illetve a párt kül- és katonapolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter által felvetett követelés a német kormányt komoly dilemma elé állítja. Nem véletlenül hivatkozott a konzervatív politikus többi között arra, hogy az egymást követő német kormányok alapelve szerint Izrael biztonsága német államérdek. Ezt először a korábbi kancellár, Angela Merkel fogalmazta meg 2008-ban a jeruzsálemi parlamentben, amit azután a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni, tavaly októberi támadása után Olaf Scholz kancellár többször is megerősített.

Kiesewetter több tekintélyes német hírportál által ismertetett nyilatkozatában az iráni fenyegetések kapcsán hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormánynak katonai támogatást kell nyújtania Izraelnek. "A kormánynak végre fel kell ébrednie, és katonai támogatást kell felajánlania Izraelnek, hogy megvédhesse magát" – fogalmazott a német konzervatív politikus.

Értesülések szerint Kiesewetter – aki korábban a német hadsereg, a Bundeswehr magas rangú tisztje volt – mindezzel a pártelnök, Friedrich Merz álláspontját is képviselte. A CDU külpolitikai képviselője a nyilatkozatban alternatívákat is vázolt a katonai támogatás mikéntjére vonatkozóan. Így például felvetette azt, hogy Németország tegye lehetővé a tankolást az Izraelt segítő "baráti nemzetek" vadászgépei számára. Utalt ugyanakkor annak lehetőségére is, hogy a Bundeswehr Eurofightereit használják az iráni drónok elleni védekezésre.

A hangsúly kizárólag az izraeli lakosság védelmén van – jelentette ki.

"Ha Izrael biztonsága valóban német államérdek, akkor a szövetségi kormánynak, de különösen a kancellárnak végre reálpolitikát kellene folytatni"

– fogalmazott a politikus. Szerinte a kormánynak nem szabad megvárnia, hogy Izrael segítséget kérjen tőle, hanem a segítséget saját kezdeményezésére kell felajánlania.

A német kormány korábban arra hivatkozva ellenezte az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatást, hogy egy ilyen lépéssel Németország közvetlenül belesodródna a háborúba.

A CDU politikusának kezdeményezését felkarolta az antiszemitizmus elleni kormánybiztos. Felix Klein ugyanakkor Kiesewetterrel ellentétben nem az önkéntes felajánlásra, hanem Izrael kérésére helyezte a hangsúlyt.

"Ha irán megtámadja Izraelt, és az izraeli kormány katonai támogatást kért Németországtól, akkor ezt nem tagadhatjuk meg" – hangsúlyozta a Funke médiacsoportnak nyilatkozva a biztos, aki szerint a segítség jogszerű lenne. Klein szerint mivel ebben az esetben egy "állami szereplő" támadásáról lenne szó, a Bundeswehr katonai beavatkozása az ENSZ alapokmányának 51 cikkelye alapján történne.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×