Infostart.hu
eur:
385.01
usd:
328.49
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet tagjai a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije portréjánál állnak a libanoni Türosz déli kikötőváros al-Bassz palesztin menekülttáborában 2024. július 31-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kilencedik hónapjában. Reggelre virradóan Hanije merénylet áldozatává vált Teheránban, ahol néhány órával korábban Maszúd Peszeskján új iráni elnök eskütételén vett részt. Iráni források szerint a palesztin vezetőt egy észak-teheráni rezidencián szállásolták el, és az épületet rakétatalálat érte.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

Komoly dilemma előtt a német kormány: Izrael katonai támogatását követeli a CDU

Az iráni–izraeli konfliktusból Berlin inkább kimaradna, a konzervatív ellenzék viszont az azonnali szerepvállalást sürgeti.

Az elmúlt napok eseményei nyomán robbanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Elemzők szerint szinte minden pillanatban háború törhet ki Irán és Izrael között, mert Irán Izraelt vádolja Iszmail Hanije Hamász-vezető teheráni meggyilkolásával, és katonai megtorlással fenyeget. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig megelőző csapást helyezett kilátásba. Teherán számíthat arra is, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet és a libanoni Hezbollah síita milícia ezzel egy időben ugyancsak megtámadja Izraelt, amelynek így több fronton kellene háborút vívnia.

Ilyen körülmények között hangsúlyozták német konzervatív politikusok Izrael katonai támogatásának szükségességét. A követelés legfőbb szószólója az ellenzéki CDU, amely ezzel immár nem áll egyedül. Nem zárta ki az Izraelnek nyújtandó katonai támogatást Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni biztosa sem, de a kormány részéről ezzel kapcsolatban mindeddig csak a védelmi miniszter foglalt állást

Boris Pistorius még a hét végén egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy

az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatás egyelőre nem jöhet szóba.

Elemzők szerint a CDU, illetve a párt kül- és katonapolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter által felvetett követelés a német kormányt komoly dilemma elé állítja. Nem véletlenül hivatkozott a konzervatív politikus többi között arra, hogy az egymást követő német kormányok alapelve szerint Izrael biztonsága német államérdek. Ezt először a korábbi kancellár, Angela Merkel fogalmazta meg 2008-ban a jeruzsálemi parlamentben, amit azután a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni, tavaly októberi támadása után Olaf Scholz kancellár többször is megerősített.

Kiesewetter több tekintélyes német hírportál által ismertetett nyilatkozatában az iráni fenyegetések kapcsán hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormánynak katonai támogatást kell nyújtania Izraelnek. "A kormánynak végre fel kell ébrednie, és katonai támogatást kell felajánlania Izraelnek, hogy megvédhesse magát" – fogalmazott a német konzervatív politikus.

Értesülések szerint Kiesewetter – aki korábban a német hadsereg, a Bundeswehr magas rangú tisztje volt – mindezzel a pártelnök, Friedrich Merz álláspontját is képviselte. A CDU külpolitikai képviselője a nyilatkozatban alternatívákat is vázolt a katonai támogatás mikéntjére vonatkozóan. Így például felvetette azt, hogy Németország tegye lehetővé a tankolást az Izraelt segítő "baráti nemzetek" vadászgépei számára. Utalt ugyanakkor annak lehetőségére is, hogy a Bundeswehr Eurofightereit használják az iráni drónok elleni védekezésre.

A hangsúly kizárólag az izraeli lakosság védelmén van – jelentette ki.

"Ha Izrael biztonsága valóban német államérdek, akkor a szövetségi kormánynak, de különösen a kancellárnak végre reálpolitikát kellene folytatni"

– fogalmazott a politikus. Szerinte a kormánynak nem szabad megvárnia, hogy Izrael segítséget kérjen tőle, hanem a segítséget saját kezdeményezésére kell felajánlania.

A német kormány korábban arra hivatkozva ellenezte az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatást, hogy egy ilyen lépéssel Németország közvetlenül belesodródna a háborúba.

A CDU politikusának kezdeményezését felkarolta az antiszemitizmus elleni kormánybiztos. Felix Klein ugyanakkor Kiesewetterrel ellentétben nem az önkéntes felajánlásra, hanem Izrael kérésére helyezte a hangsúlyt.

"Ha irán megtámadja Izraelt, és az izraeli kormány katonai támogatást kért Németországtól, akkor ezt nem tagadhatjuk meg" – hangsúlyozta a Funke médiacsoportnak nyilatkozva a biztos, aki szerint a segítség jogszerű lenne. Klein szerint mivel ebben az esetben egy "állami szereplő" támadásáról lenne szó, a Bundeswehr katonai beavatkozása az ENSZ alapokmányának 51 cikkelye alapján történne.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×