Infostart.hu
eur:
355.37
usd:
305.89
bux:
130848.73
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Mircea Geoana. Forrás: Facebook / Mircea Geoana
Nyitókép: Forrás: Facebook / Mircea Geoana

A románok többsége pártfüggetlen elnököt akar

A Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét tartják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.

A román választópolgárok többsége szerint az ország következő elnöke a pártoktól független politikai vezető kellene legyen - derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb, szerdán ismertetett felméréséből.

A News.ro hírportál által megrendelt, június 19-27. között telefonos módszerrel végzett felmérés szerint a megkérdezettek 54,4 százaléka akar pártfüggetlen elnököt, míg 38,7 százalékuk szerint az államfő valamelyik politikai párt képviselője kell legyen. A többiek nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.

Ami a függetleneket előnyben részesítő szavazók profilját illeti, az INSCOP kimutatta, hogy ők főleg az ellenzéki pártok - elsősorban a magát jobbközép erőként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), kisebb mértékben a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) - szavazói, a 30-59 közötti korosztály, illetve inkább városi, mint falusi környezetben lakók közül kerülnek ki.

Romániának a rendszerváltás óta eltelt csaknem 35 évben négy elnöke volt - Ion Iliescu (1990-1996, 2000-2004), Emil Constantinescu (1996-2000), Traian Basescu (2004-2014) és Klaus Iohannis (2014-2024) személyében, de mindegyikük mögött jelentős politikai erők sorakoztak fel, és második fordulóba jutott ellenfeleik sem voltak pártfüggetlenek.

Idén azt követően kezdtek a politikai elemzők egy pártfüggetlen államfőjelölt valós esélyeivel foglalkozni, hogy a közvélemény-kutatások tavaly ősz óta rendre a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét mutatják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.

A román lapok felhívták a figyelmet arra, hogy a júniusi helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választáson is több független jelölt meglepően jól szerepelt:

az államfő után a legnagyobb politikai legitimitással rendelkező (legtöbb közvetlen szavazattal megválasztott) bukaresti főpolgármesteri tisztségbe Nicusor Dan korábbi városvezetőt csaknem 50 százalékos szavazataránnyal függetlenként választották újra,

a mintegy 200 ezer lakosú Ploiesti városában a függetlenként induló Mihai Politenanunak sikerült leváltania az eddigi szociáldemokrata polgármestert, Románia 33 EP-mandátuma közül egyet pedig szintén független jelölt, Nicolae Stefanuta korábbi EP-képviselő szerzett meg.

Az alkotmány szerint egyébként Románia elnöke - mandátumának időtartama alatt - nem lehet valamely pártnak a tagja, ebben az értelemben a hivatalban lévő román elnök mindig pártfüggetlen.

Címlapról ajánljuk

„Nem erre szavaztunk” – Márki-Zay Péter kemény üzenetet küldött Magyar Péternek

A hódmezővásárhelyi polgármester, korábbi miniszterelnökjelölt a polgármesteri fizetéscsökkentés ellen tiltakozva posztolt. „Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt!” – hangsúlyozta. Nincs egyedül.
Tisza-kormány: Brüsszelbe utazik Magyar Péter, előkerült Orbán Viktor

Tisza-kormány: Brüsszelbe utazik Magyar Péter, előkerült Orbán Viktor

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazik, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról  is tárgyal. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×