A kormánypártokhoz közel álló elemzők német példát idéznek fel: 2005 májusában az akkori szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder elveszítette az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokat. Ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy országos tekintélyének megőrzése érdekében szeptemberre előre hozott választásokat ír ki. Az akkori szociáldemokrata kancellár biztos volt a dolgában, de súlyosan csalódnia kellett.

Pártja számára az őszi szavazás olyan kudarccal ért véget, amelynek "kiheveréséhez" tizenhat évre volt szükség.

A tizenhat év a kereszténydemokrata Angela Merkel korszaka volt, amelyben mindvégig a CDU/CSU dominált, olykor "csak" koalíciós partnert váltott, a szociáldemokraták pedig 2021-ben szerezték vissza azóta nem éppen stabil hatalmukat.

Értesülések szerint "történelmi tapasztalatból" is a franciaországi eseményekről tartott vitát az SPD elnöksége. A párt társelnöke, Saskia Esken ugyan némi pozitívumot felfedezni abban, hogy a Marine Le Pen vezette győztes radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés a szavazatok "csak" 35 százalékát szerezte meg, azaz 65 százalék nem az ő táborára szavazott. A ZDF által idézett pártvezető úgy vélekedett, hogy ennek ellenére az eredményt nem szabad többé csupán figyelmeztetésnek tekinteni az európai demokratikus erők számára.

A német kormány szóvivője szokásos hét eleji sajtóértekezletén a franciaországi fejlemények kapcsán "teljesen normális demokratikus folyamatról" beszélt. A ZDF által idézett elemzők ugyanakkor a kijelentést úgy értékelték, hogy az a pragmatizmus és a szükséges semlegesség követelményét fejezte ki.

Az SPD koalíciós partnerei ugyanakkor egyértelműbben fogalmaztak. A liberális FDP főtitkára, Birjan Djir-Sarai "meggondolatlannak" tartotta Macron döntését. A Zöldek Pártjának társelnöke, Omid Nouripour egyenesen "nagyon aggasztónak" nevezte, hogy a francia elnök számításai nem váltak valóra. Némileg diplomatikusabban fejezte ki magát a zöldpárti külügyminiszter. Annalena Baerbock azt hangsúlyozta, hogy Németországnak és Franciaországnak különleges felelőssége van "közös Európánkért". Senkit sem hagyhat közömbösen ugyanakkor, ha egy olyan párt kerülne hatalomra, amely Európát a problémának, és nem a megoldásnak tekinti – tette hozzá a miniszter.

Az ellenzéki pártok részéről egyedül a CDU/CSU volt a kormánypártokéhoz hasonló állásponton. A CDU főtitkára, Carsten Linnemann szerint alapjaiban fogja megváltoztatni a német–francia kapcsolatokat, ha Marine Le Pen pártja a választások második fordulója nyomán abszolút többséget szerez.