Amíg 2022-ben egymillió alatt volt az Európai Unió tagországaiban menedékjog iránt benyújtott kérelmek száma, addig tavaly ez az adat meghaladta az 1,1 milliót, ami a legtöbb beadott kérelmet jelenti 2016 óta - közölte éves összegző jelentésében az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) hétfőn.

A máltai központú uniós ügynökség mindenekelőtt kiemelte, hogy 2023-ban a menedékjog iránti kérelmek száma a 2015-2016-os menekültügyi válságra emlékeztető szintre emelkedett. A valóságban azonban a tagországok sokkal több ember számára biztosítottak védelmet, mivel az ukrajnai háború kezdete óta több mint 4,3 millió ideiglenes védelemben részesülő menekültet regisztráltak, a 2023-ban érkezett több mint 1,1 millió menedékkérő mellett.

A lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma tavaly történelmi csúcsot ért el, meghaladta a 114 milliót.

A kényszerű lakóhelyelhagyás által leginkább érintett országok Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a latin-amerikai és karibi országok, Mianmar, Szomália, Szudán és Ukrajna voltak.

Az EU külső határaira továbbra is nagy nyomás nehezedett, 2016 óta a legmagasabbra szökött az illegális határátlépések száma. A nemzeti hatóságok mintegy 385 ezer illegális határátlépést derítettek fel az EU külső határain, ami 2022-höz képest 18 százalékos növekedést jelent.

Az uniós tagországokban beadott menedékjog iránti kérelmek számát tekintve tavaly Németország állt a lista élén (334 ezer, +45 százalék 2022-höz képest), ami az összes kérelem mintegy 30 százalékát tette ki. A következő három, legtöbb kérelmet feldolgozó ország együttesen a kérelmek 41 százalékát tette ki, mindegyik rekordszámmal: Franciaország (167 ezer kérelem, +7 százalékos növekedés), Spanyolország (162 ezer, +38 százalék) és Olaszország (136 ezer, +63 százalék). Ez a négy tagállam kapta az összes kérelem 70 százalékát. A jelentés szerint tavaly 31 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be Magyarországon.

Tavaly is a szírek (181 ezer), az afgánok (114 ezer) és a törökök (101 ezer) nyújtották be a legtöbb kérelmet az EU-ban.

A Közel-Keleten október 7. óta tartó eseményeket követen mintegy 12 ezer palesztin adott be menekültjog iránti kérelmet az EU-ban.

Az uniós országok valamivel több mint 677 ezer elsőfokú határozatot hoztak - a legtöbbet 2017 óta -, ebből 294 ezer kedvezett a kérelmezőnek. Németország adta ki a legtöbb elsőfokú határozatot a tagországok közül, mintegy 219 ezret, ami az összes határozat egyharmadát tette ki. A második Franciaország volt (133 ezer), a harmadik pedig Spanyolország (90 ezer). Ez a három ország adta ki az elsőfokú határozatok kétharmadát.

Az első fokon meghozott határozatok legtöbbje szíriaiaknak (132 ezer) és az afgánoknak (89 ezer) kedvezett, ami a határozatok egyharmadának felelt meg. Mellettük a török (38 ezer), a venezuelai (45 ezer), a marokkói (16 ezer), a grúz (23 ezer), a kongói (11 ezer), az eritreai (12 ezer), az orosz (10 ezer) és az ukrajnai (10 ezer) állampolgárok kérelmét értékelték pozitívan a tagállamok. A jelentés szerint Magyarország tavaly 35 ilyen jogállást biztosított első fokon, és további 15 kérelem vár elbírálásra.

A menedékjog iránti kérelmeknek a lakosság számához viszonyított aránya Cipruson volt a legnagyobb, ahol egymillió lakosra vetítve mintegy 13 ezer kérelmet nyújtottak be. A menedékjog iránti kérelmek tömeges benyújtása miatt jelentős nyomásnak kitett országok közé tartozott még Ausztria (6500), Görögország (6200), Németország (4000), Luxemburg (3800), Bulgária (3500), Szlovénia és Svájc (3400). A legalacsonyabb számokat Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban jegyezték fel, mindhárom ország esetében kevesebb, mint 130 kérelmet egymillió lakosra vonatkozóan.

Tavaly mintegy 41 ezer menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be saját bevallásuk szerint felnőtt kísérő nélküli kiskorúak, ami 5 százalékkal marad el a 2022-es szinttől, ugyanakkor 2015 óta a második legmagasabb adat.

A kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelmek aránya az összes kérelem mintegy 4 százalékát tette ki. A kiskorú kérelmezők jelentős hányada Szíriából és Afganisztánból származott.

Végezetül kiemelték: a nemzeti befogadási rendszerekben széles körben tapasztalhatók hiányosságok, és nemzetközi szervezetek, nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsmanok és civil társadalmi szervezetek gyakran számoltak be nem megfelelő életkörülményekről, korlátozott támogató szolgáltatásokról. Ezzel összefüggésben emlékeztettek: az EU nemrégiben elfogadta az új migrációs és menekültügyi paktumot. A nemzeti hatóságoknak át kell alakítaniuk menekültügyi és befogadási rendszereiket, hogy igazodjanak a paktumban meghatározott közös eljárásokhoz - tették hozzá.