eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sulyok Tamás köztársasági elnököt (b) fogadja Gitanas Nauseda litván elnök a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón Vilniusban, a Nagyhercegi Palotában 2024. április 11-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Ismerős Litvánia új államfője

A litvánoknak, mivel az eddig regnáló Gitanas Nauseda diadalmaskodott a választások második fordulójában.

Litvánia hivatalban lévő elnöke, Gitanas Nauseda vasárnap este bejelentette győzelmét az államfőválasztás második fordulójában.

Kihívója, Ingrida Simonyte jelenlegi miniszterelnök már a szavazatösszesítés során elismerte vereségét tekintettel Nauseda behozhatatlan előnyére és gratulált neki választási győzelméhez - jelentette a BNS helyi hírügynökség.

A balti állam központi választási bizottságának (VRK) honlapján közzétett előzetes eredmények szerint a voksok több mint 98 százalékos feldolgozottsága mellett Nauseda a szavazatok 75,55 százalékát, míg Simonyte 22,92 százalékát szerezte meg. A választási részvétel 49 százalék volt.

A május 12-én tartott első fordulóban Nauseda a szavazatok 44,19 százalékát, míg Simonyte a voksok 19,78 százalékát szerezte meg.

A két jelölt több kérdésben - a többi között biztonsági kérdésekben és külpolitikában - ugyanazt az álláspontot képviseli, így például mindketten támogatják azt is, hogy Litvánia az idénre tervezett 2,75 százalékról a bruttó hazai terméke (GDP) 3 százalékára emelje védelmi kiadásait. A mindössze 2,8 millió lakosú Litvánia közvetlenül határos az Oroszországhoz tartozó exklávéval, a Kalinyingrádi megyével.

A két politikus egyebek között az abortuszhoz való jog és az azonos neműek élettársi kapcsolatának elismerésében tér el. A 49 éves Simonyte, aki 2020 óta tölti be a kormányfői tisztséget, liberálisabb álláspontot képvisel ezen kérdésekben, mint a 60 éves Nauseda, akivel már 2019-ben is ringbe szállt az elnökségért.

A litván kormányzati rendszerben az államfőnek végrehajtó szerepe is van. Ő a fegyveres erők főparancsnoka, ő vezeti az ország legfelső védelmi és nemzetbiztonsági testületét, és képviseli országát az EU- és NATO-csúcstalálkozókon. A kormánnyal közösen alakítja az ország kül- és biztonságpolitikáját, törvényeket vétózhat meg, és beleszólása van Litvánia legfőbb köztisztviselőinek kinevezésébe, mint például a bírák, a legfőbb ügyész és a jegybankelnök.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×