eur:
398.27
usd:
372.27
bux:
69536.56
2024. június 15. szombat Jolán, Vid
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új főigazgatója beiktatásának napján a múzeumban, Budapesten 2016. január 12-én.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Prőhle Gergely a német EP-kampányról: ne mondjunk semmit, de úgy, mintha mondanánk valamit

A német politikának most nincs olyan egységes víziója, mint az ország újraegyesítésekor volt, ráadásul a politikusainak Európáról sincs kiforrott elképzelése – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója beszélt a német gazdaság gondjairól, az AfD karanténjáról és a kormánykoalíció széthúzásáról is.

1949. május 23-án, 75 évvel ezelőtt lépett hatályba a Grundgesetz, a német alaptörvény. Prőhle Gergely szerint Németország történetében nem volt olyan dokumentum, amely ilyen hosszú ideig meghatározta volna az ország sorsát, az újraegyesítésnél is a keleti tartományok átvették ezt az alaptörvényt, de most az a nagy kérdés szerinte, hogy az ország infrastruktúrája, politikai berendezkedése, szövetségi jellege, az ehhez kapcsolódó jogosultságok, a tartományok szerepe, a központi hatalom funkciója milyen módon alkalmas a mostani vészterhes időben arra, hogy valóban reagáljanak a problémákra.

"Ebben a globalizált világban sokkal nehezebb eligazodni, és pont az erről szóló vita teszi a német politikát, meg a világpolitikát is olyan izgalmassá, végső soron a Magyarországon zajló diskurzus is nagyjából erről folyik, még ha olykor-olykor nagyon aprópénzre váltjuk is" – mondta a korábbi berlini nagykövet, és a főbb kérdések között említette, az Egyesült Államokhoz, a feltörekvő ázsiai hatalmakhoz vagy Oroszországhoz fűződő viszonyt.

A kérdésre, hogy a németek hogyan viszonyulnak a saját alaptörvényükhöz, Prőhle Gergely azt válaszolta, hogy a többség elfogadja, de vannak olyan radikális erők, amelyek megkérdőjelezik a létjogosultságát, részben mert azért hívják alaptörvénynek és nem alkotmánynak, mert egy provizóriumnak tekintették. "Ez voltaképpen egy 75 éves provizórium, amit soha, az újraegyesítéskor sem követett egy olyan alkotmányozó nemzetgyűlés, amely ezt véglegesítette volna" – emlékeztetett, és hozzátette, hogy a viták középpontjában nem is az alkotmány, hanem az alkotmánybíróság áll.

A német alkotmánynak nagyon sokáig identitásképző szerepe volt, és Prőhle Gergely szerint az első igazi nagy, látványos pofon ezt az alkotmányos identitást akkor érte, amikor 2001-ben kiderült, hogy a New York-i ikertornyok elleni merényletet Észak-Németországban, Hamburg elővárosában készítették elő. "Kiderült, hogy az a muzulmán közösség, amely nagyon békésnek, integráltnak tűnt, egy adott pillanatban úgy érezte, hogy számára az az alkotmányos identitás, ami egyúttal a jólétét is jelenti Németországban, nem irányadó, tehát nem képes a német alkotmány széles körben olyan integratív jelleggel működni" – mondta.

Akkor került be a közbeszédbe, hogy kell egy vezető kultúra, amit mindenkinek a fejébe, aki Németországban jár iskolába és beszéli a nyelvet, belecsöpögtetnek. Ez volt a leitkultur, amely 2000-ben még szitokszónak számított, és az a Friedrich Merz honosította meg, aki most kalandos pályafutás után a CDU elnöke. A néhány héttel ezelőtt lezajlott CDU-kongresszuson elfogadott alapdokumentumban is szerepel ez a leitkultur, hogy aki Németországba érkezik, annak minden kérdés és fenntartás nélkül igazodnia kell ehhez a kultúrához. "Ez lehet egy integrációs elv, de Németországban vészesen konzervatívnak számít. Negyedszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy igazából polgárjogot nyerjen ez a szó, ami azért baloldali körökben továbbra is erősen megkérdőjelezhető. De mi más lehetne végül is egy társadalom kohéziójának az alapja, minthogy elfogadunk olyan dolgokat, amelyek az alkotmányban is le vannak fektetve?" – vetette fel a szakértő.

Megroppan a német–francia tengely

Németországnak Európa-víziója klasszikus értelemben nincs Prőhle Gergely szerint, ráadásul az a francia–német tengely, amelyre az unió működése ráépült az elmúlt évtizedekben, most megroppanni látszik, mert a megszokott működéshez olyan Németország kell, amely "gazdaságilag stabil, a biztonságpolitikát tekintve jó karban van, és nincsenek olyan kitettségei, amik a nemzetközi hatalmak játékszerévé tudják tenni. Most mind a három hiányzik."

A gazdaságot most elsősorban az adósságfékszabály akadályozza, amely tiltja a túlköltekezést, de a kérdés szerinte az, hogy ez mennyire alkalmas arra, hogy egy ilyen recessziós időt követően a gazdaságot valójában dinamizálja. Most ugyan minimális, 0,2 százalékos gazdasági növekedést mutattak ki, de Prőhle Gergely szerint a német gazdaság messze nincs olyan állapotban, mint korábban. Az orosz gázimport leállása is10-15 százalékos energiaár-növekedést okozott, ez is gátolja a gazdasági fejlődést.

Emellett van egy politikai bénultság, mert a szövetségi berendezkedés, a föderális rendszer igazából jó időre készült, amikor minden rendben van, amikor az irányítás,az országos szinten nem követel meg központi akaratot, de most sok olyan kérdés van, amely a föderális rendszer nehézségei miatt szenved hiányt – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója.

EP-kampány

"Ne mondjunk semmit, de úgy, mintha mondanánk valamit" – így foglalta össze Prőhle Gergely a német európai parlamenti kampányt. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a CDU, míg az Európai Néppártot vezető Manferd Weber a CSU politikusa, és a két konzervatív párt úgy viszonyul a csúcsjelöltekhez, hogy próbálja a maga sajátos módján elrejteni őket, mert érzik, hogy a német közvéleményben nem lehet azzal kampányolni, amit Ursula von der Leyen az elmúlt években csinált. Manfred Weber ugyan szerepel a CSU kampányában, de nyilvánosságra került, hogy őt Markus Söder bajor miniszterelnök rendre intette, hogy nem kellene azon mesterkednie, hogy a Néppárttól jobbra álló erőkkel próbáljon meg koalícióra lépni. Az Európát, de másként szlogennel kampányolnak, de a szakértő szerint kevéssé mozgatja meg a németeket, ezért alacsony részvételre számít az EP-választáson.

Prőhle Gergely beszélt arról is, hogy a német nyilvánosságban jelentős szerepet játszik a mainstream média. "A közszolgálati rádiók, televíziók, csatornák és a legfőbb sajtóorgánumok által közvetített, ha tetszik, diktált alapállás, aminek a megkérdőjelezése főbenjáró bűn – mondta. – A német sajtónak van egy olyan önálló akaratképző nemcsak szerepe, hanem ambíciója, ami sok esetben a pártok elképzeléseivel is szembemegy." Szerinte az AfD sikerében az is szerepet játszik, hogy sokan úgy érzik, hogy ezekben a médiumokban nem az ő személyes élettapasztalataikról esik szó, hanem valami idealizált társadalomképről, ami nem egyezik az ő tapasztalataikkal.

Kormányzati akarat hiánya

Az is szóba került, hogy nincs jelenleg egységes kormányzati akarat, mert a koalíciós kormányzás számos problémát generál, és a három párt valamelyike rendszeresen opponálja a kormányzati terveket. Jelenleg az ellenzéki CDU a legerősebb párt a közvélemény-kutatások szerint, de a 30-31 százaléka azt a kérdést veti föl, hogy milyen módon tud olyan kormányzó koalíciót létrehozni, hogy a programját aztán meg is tudja valósítani. Olaszországban és Franciaországban is az látszik, hogy a klasszikus kereszténydemokrata pártok balra tolódása megáll, egyúttal a tőlük jobbra eső pártok kicsit középre húznak, és így lehet többséget csinálni. Csakhogy Németországban az AfD karanténban van, és aligha fog tudni behúzni középre, nincs is ilyen szándék.

"Ezért a CDU mindig abban a dilemmában lesz, hogy a Zöldekkel vagy a szociáldemokratákkal kössön koalíciót. A nagykoalíciós kormányzás meg nem a karakteres kormányzás biztosítéka, itt mindig súlyos kompromisszumokra van szükség" – mondta Prőhle Gergely.

A német ipari óriások is már érzik, hogy baj van, ezt jelzik is különböző csatornákon a kormánynak, a kérdés az, hogy milyen módon tudnak érvényre jutni és melyik az a politikai erő, ami valóban képes ezeket fölvállalni. "Mindig óvnék attól, hogy egész Németországot csak a hanyatló nyugat zászlóshajójaként ereszünk le a kanálison. Azért ettől még messze vagyunk" – mondta.

Az európai parlamenti választás eredménye nem több mint egy nagy közvélemény-kutatás, és nem hiszi, hogy ez a német kormány bukásához vezethetne. Az régen tudható, hogy történelmi mélyponton van a kormánykoalíció népszerűsége, de a konstruktív bizalmatlansági indítványhoz nincs meg a többség.

A volt berlini nagykövet szerint nagyobb jelentősége lesz annak, hogy három keleti tartományban lesznek ősszel választások, mert ott olyan erővel bír az AfD, 30-35 százalékon mérik, ami miatt nagyon nehezen teszi elképzelhetővé azt, hogy ha karanténban marad, akkor valóban működőképes koalíció jöhet létre, és ezek a választások talán sokkal inkább bírnak majd figyelemfelhívó erővel, mint az európai parlamenti választások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újraszámlálás utáni bejelentés: Karácsony Gergely 41 vokssal nyert

A Nemzeti Választási Bizottság péntek este jókora késéssel megkezdte nyilvános ülésén kihirdették az újraszámlálás végeredményét, és arról is döntöttek, hogy a IV. és VII. kerületekben - ahol kiugróan magas volt az érvénytelen szavazatok aránya - nem lesz új választás. E kerületekben Szentkirályi Alexandra nevének túl vékony áthúzása okozhatott problémát a voksoláskor Vitézy Dávid fellebbezése szerint.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról

Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról

A Fitch Ratings pénteken megjelent késő esti döntésében megerősítette Magyarország BBB kategóriájú adósbesorolását és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt. Részletes indoklásukban a hitelminősítő elemzői kitérnek arra, hogy a kormány a közeljövőben a költségvetést stabilizáló újabb intézkedéscsomagról dönthet, azonban a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt kiadási kockázatokat lát a költségvetésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×