A strasbourgi közlemény szerint a törvény jelenlegi formájában "alapvető rendelkezési hibái" miatt jelentős negatív következményekkel járhat az egyesülési jog és a véleménynyilvánítás szabadságára, a magánélethez való jogra, a közügyekben való részvétel jogára, valamint a diszkrimináció tilalmára nézve. A törvény összeegyeztethetetlen a véleménynyilvánítás szabadságával, az egyesülési szabadságával és a magánélethez való jogra vonatkozó nemzetközi és európai szabványokkal.
A törvény által meghatározott korlátozások összeegyeztethetetlenek az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott szigorú feltételekkel is, mivel nem felel meg a törvényesség, a legitimitás, a demokratikus társadalomban való szükségesség és az arányosság követelményeinek, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének. A törvény azon egyesületek és médiavállalatok megbélyegzéséhez, elhallgattatásához és végső soron megszüntetéséhez vezethet, amelyek pénzeszközeik mégoly csekély részét is külföldről kapják.
Erős a kockázata annak, hogy a kormánnyal szemben kritikus egyesületek és médiaorgánumok elhallgattatása hátrányosan érintené a nyílt és nyilvános társadalmi vitát, a pluralizmust és a demokráciát.
"A Velencei Bizottság nyomatékosan ajánlja a grúziai hatóságoknak, hogy hagyjanak fel a civil szervezetekre, az online médiára és a külföldi támogatásban részesülő műsorszolgáltatókra vonatkozó különleges regisztrációs, jelentéstételi és nyilvánosságra hozatali követelmények érvényesítésével" - fogalmaztak.
Az alkotmányjogi szakértők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a törvényt olyan eljárás keretében fogadták el, amely "nem hagyott teret a valódi vitának és az érdemi konzultációnak, nyíltan figyelmen kívül hagyva az ország nagy részének aggodalmait". Ez az eljárásmód nem felel meg a demokratikus jogalkotás európai követelményeinek - hangsúlyozta a Velencei Bizottság.
A szakértők végezetül sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az ország parlamentje az Európa Tanács főtitkárának, valamint Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnökének felszólítása ellenére sem várta meg a Velencei Bizottság véleményét a törvény elfogadása előtt.
A vitatott törvény előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökként regisztráltassák magukat. A tbiliszi kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a "káros külföldi szereplőknek" az ország destabilizálására vonatkozó törekvéseit.