A Dziennik Gazeta Prawna nevű lap megbízásából május 10. és 12. között az United Surveys közvélemény-kutató által egy ezerfős mintán végzett felmérés szerint a Jog és Igazságosság (PiS) a voksok 32,7 százalékát kapná, a Polgári Koalíció (KO) pedig 30,3 százalékra tenne szert.

A harmadik helyen 12,6 százalékos támogatottsággal a kormánykoalícióhoz tartozó Harmadik Út (TD) végezne, amely a Lengyelország 2050 pártból és a Lengyel Parasztpártból (PSL) áll. A szintén kormánykoalíciós Baloldal a voksok 9,6 százalékát szerezné meg a friss felmérés szerint. Bejutna az EP-be még az újliberális és radikális jobboldali kispártokból álló, ellenzéki Konföderáció is (8,6 százalék).

A Dziennik Gazeta Prawna Maciej Onasz politológust is idézi, aki szerint

a felmérés eredményei alapján a PiS 19, a KO 17 mandátumot szerezne az EP-ben. A TD-nek 7 képviselője, a Baloldalnak és a Konföderációnak 5-5 képviselője lenne.

A Maciej Onasz által becsült mandátummegosztás megegyezik Marcin Palade politológus X-en közzétett adataival, melyek a május első felében végzett több lengyelországi felmérésen alapulnak.

Az EP-ben a PiS az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozik. A lengyel kormánykoalíció tömörülései külön-külön indulnak az EP-választáson. A KO és a PSL az Európai Néppárt tagjai az EP-ben, a Lengyelország 2050 egyetlen képviselője az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) EP-frakció tagja. A lengyel Baloldal politikusai a szociáldemokrata csoporthoz, valamint a zöldek EP-frakciójához tartoznak. A Konföderáció eddig nem képviseltette magát az EP-ben.

Az EU-tagországok többségéhez hasonlóan Lengyelországban is június 9-én tartják az EP-választásokat.

Az országnak a következő választási ciklusban 53 mandátum jut az EP-ben.

Az országos választási bizottság összesen negyven induló tömörülést jegyzett be. Több EU-tagállamtól eltérően Lengyelország nem egyetlen választókerületet alkot, hanem tizenhárom választókerületre osztották fel az országot.