Infostart.hu
eur:
353.6
usd:
309.5
bux:
0
2026. június 23. kedd Zoltán
Patriot rakétakilövő-állás a rakétavédelmi rendszer  ünnepélyes átvételét követően a Konstancától - a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól - 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján 2020. szeptember 17-én. A román hadsereg hivatalosan átvette az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Patriot Ukrajnának: Bukarest nyitott

Klaus Iohannis román elnök helyi idő szerint kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről.

A politikus azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel.

Németország korábban egy további Patriot-üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot-rakétákat ígért. Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel.

„Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot-rendszereket Ukrajnába” – mondta a román elnök. „Biden elnök úr említette ezt ... a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre. Meg kell vitatnom a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy lássuk, mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – tette hozzá.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése. Az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.

A Fehér Ház közölte, hogy Biden köszönetet mondott Romániának a NATO keleti, többek között a fekete-tengeri térség biztonsága iránti elkötelezettségéért, és üdvözölte védelmi beruházásait, amelyek meghaladják a NATO azon célkitűzését, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költsék védelemre.

„A vezetők megerősítették, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát, az értelmetlen orosz agresszióval szembeni védekezésben. Biden elnök pedig elismerését fejezte ki Románia támogatásáért az ukrán menekülteknek és az ukrán gabona piacra juttatására tett erőfeszítésekért” – közölte a Fehér Ház a találkozóról.

Romániának, amely 2004 óta NATO-tag, 650 kilométeres határa van Ukrajnával, és többször előfordult, hogy orosz dróndarabok tévedtek a területére, miközben Moszkva ukrán kikötőket támadott a Duna túloldalán, Romániával szemközt.

Címlapról ajánljuk
Szabados Gábor: fellélegezhetnek a klubok, átmeneti, mindössze egyéves tévéközvetítési szerződés sem kizárt

Szabados Gábor: fellélegezhetnek a klubok, átmeneti, mindössze egyéves tévéközvetítési szerződés sem kizárt

Elképzelhető, hogy a még mindig a reális piaci ár feletti, 6 milliárdos tévéközvetítési csomag azért szükséges, hogy anyagilag ne roppantsa meg azonnal a csökkentés a hazai fociklubokat – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, ha kivételesen csak egy évre szólna a közvetítési jogok odaítélése, azzal több milliárd forintot spórolhatna az állam, a kluboknak pedig biztosítanának átmeneti időt arra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ami átgondoltabb, takarékosabb gazdálkodást követel.

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Rácsaptak Ursula von der Leyen asztalára Európa legfontosabb cégeinek vezetői

Rácsaptak Ursula von der Leyen asztalára Európa legfontosabb cégeinek vezetői

Európa legnagyobb technológiai vállalatai – köztük az Airbus, az ASML, az Ericsson és a Nokia – állandó párbeszédcsoportot hoztak létre, hogy közvetlenül befolyásolhassák az uniós ipar- és technológiapolitikát. A European Tech Creators nevű kezdeményezés résztvevői gyorsabb deregulációt, az egységes piac befejezését és az európai bajnokvállalatok tudatosabb támogatását sürgetik Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél. A vállalatvezetők szerint a széttöredezett európai piac miatt a kontinens cégei nem tudnak globálisan versenyképes méretet elérni, a mesterséges intelligencia terén pedig két éven belül már késő lehet lépni. Az ipari nyomás már érezteti hatását az uniós szabályozásban, ám a nagyvállalatok és a döntéshozók szoros kapcsolata kritikákat is kivált.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×