Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
330.36
bux:
123153.89
2026. március 4. szerda Kázmér
Patriot rakétakilövő-állás a rakétavédelmi rendszer  ünnepélyes átvételét követően a Konstancától - a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól - 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján 2020. szeptember 17-én. A román hadsereg hivatalosan átvette az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Patriot Ukrajnának: Bukarest nyitott

Klaus Iohannis román elnök helyi idő szerint kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről.

A politikus azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel.

Németország korábban egy további Patriot-üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot-rakétákat ígért. Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel.

„Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot-rendszereket Ukrajnába” – mondta a román elnök. „Biden elnök úr említette ezt ... a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre. Meg kell vitatnom a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy lássuk, mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – tette hozzá.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése. Az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.

A Fehér Ház közölte, hogy Biden köszönetet mondott Romániának a NATO keleti, többek között a fekete-tengeri térség biztonsága iránti elkötelezettségéért, és üdvözölte védelmi beruházásait, amelyek meghaladják a NATO azon célkitűzését, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költsék védelemre.

„A vezetők megerősítették, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát, az értelmetlen orosz agresszióval szembeni védekezésben. Biden elnök pedig elismerését fejezte ki Románia támogatásáért az ukrán menekülteknek és az ukrán gabona piacra juttatására tett erőfeszítésekért” – közölte a Fehér Ház a találkozóról.

Romániának, amely 2004 óta NATO-tag, 650 kilométeres határa van Ukrajnával, és többször előfordult, hogy orosz dróndarabok tévedtek a területére, miközben Moszkva ukrán kikötőket támadott a Duna túloldalán, Romániával szemközt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×