eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Patriot rakétakilövő-állás a rakétavédelmi rendszer  ünnepélyes átvételét követően a Konstancától - a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól - 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján 2020. szeptember 17-én. A román hadsereg hivatalosan átvette az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Patriot Ukrajnának: Bukarest nyitott

Klaus Iohannis román elnök helyi idő szerint kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről.

A politikus azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel.

Németország korábban egy további Patriot-üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot-rakétákat ígért. Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel.

„Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot-rendszereket Ukrajnába” – mondta a román elnök. „Biden elnök úr említette ezt ... a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre. Meg kell vitatnom a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy lássuk, mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – tette hozzá.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése. Az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.

A Fehér Ház közölte, hogy Biden köszönetet mondott Romániának a NATO keleti, többek között a fekete-tengeri térség biztonsága iránti elkötelezettségéért, és üdvözölte védelmi beruházásait, amelyek meghaladják a NATO azon célkitűzését, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költsék védelemre.

„A vezetők megerősítették, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát, az értelmetlen orosz agresszióval szembeni védekezésben. Biden elnök pedig elismerését fejezte ki Románia támogatásáért az ukrán menekülteknek és az ukrán gabona piacra juttatására tett erőfeszítésekért” – közölte a Fehér Ház a találkozóról.

Romániának, amely 2004 óta NATO-tag, 650 kilométeres határa van Ukrajnával, és többször előfordult, hogy orosz dróndarabok tévedtek a területére, miközben Moszkva ukrán kikötőket támadott a Duna túloldalán, Romániával szemközt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×