eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Shahed combat drone flying over fields of Ukraine, aerial view, drone attack, war in Ukraine, 3d render.
Nyitókép: Olena Bartienieva/Getty Images

Kaiser Ferenc az Arénában: Izrael nem teheti meg, hogy nem csap vissza Iránnak, de akkor háború jöhet

Egyelőre nem tudni, hogy Izrael milyen választ ad Irán vasárnapi légi csapásaira, de annak mértékétől és helyszínétől függően akár komolyabb háború is kialakulhat a térségben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Példa nélküli támadást indított Izrael ellen Irán április 13-án szombat éjjel. A perzsa állam mintegy 300 drónnal és rakétával lőtt saját területéről izraeli célpontokat. Kaiser Ferenc szerint ez egy évtizedek óta fokozódó erőszakspirál újabb lépcsője, és emlékeztetett arra, hogy Irán nagyrészt általa felszerelt és finanszírozott milíciák hálózatát építette ki a térségben, példaként említett a libanoni Hezbollahot, a Hamászt, az Iszlám Dzsihádot vagy a jemeni húszikat, akik a vörös-tengeri hajóforgalmat támadják már hónapok óta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kiemelte, Irán régóta ezekkel a csoportokkal támadja nemcsak Izraelt, hanem esetenként a térségben lévő amerikai katonai bázisokat is, de Izrael folyamatosan bombáz célpontokat.

"A két fél a katonai kifejezés szerint szürkezónás konfliktust vív egymással, nem mennek ki a fényre, a félhomályban maradnak, de nagyjából mindenki tudja, hogy ez igazából a két fél közötti háború" – magyarázta Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő szerint a mostani kiindulópont az volt, hogy Izrael még április 1-jén Damaszkuszban az iráni konzulátust szétlőtte, noha a mai napig nem vallotta ezt be. Erre az irániak be is jelentették, hogy válaszolni fognak, de végül a ellencsapás módjából az derült ki szerinte, hogy Irán nem akar igazi háborút. Ez abból vált világossá, hogy egyrészt szólt a támadásról a szövetségeseinek, amit lehallgathattak az izraeliek, másrészt a támadást a Shahed-drónokkal indították, amelyek 200-250 kilométer/órás sebességre képesek, így öt órája volt Izraelnek felkészülni a védekezésre. A ballisztikus rakétákat csak a legvégén indították, azoknak 15 percbe telik elérni Izrael állam területét.

"A védelem nagyon jól vizsgázott, viszont azt kell látni, hogy Irán elhasznált 250-300 úgynevezett cirkáló lőszert, 30-40 manőverező robotrepülőgépet és közel száz ballisztikus rakétát, de egyes becslések szerint Iránnak háromezer ballisztikus rakétája van. Költséghatékonysági szempontból Irán egész jól járt, mert az átlagos iráni ballisztikus rakéta százezer dollárból kijön. Az izraeli Arrow rakéta, ami képes beérkező ballisztikus rakéták lelövésére akár 100 kilométer magasságban is, 3,54 millió dollár" – mondta a katonai szakértő, és hozzátette, az amerikai hadihajókon lévő Standard Missile 3-asból, ami jelenleg az egyik legkorszerűbb ilyen rakétavédelmi rakéta, 12-13 millió dollár egy darab.

Kaiser Ferenc úgy véli, inkább

az üzenet volt a lényeg, hogy Irán hajlandó beleállni egy nagyobb konfliktusba.

Irán azt is demonstrálta, hogy rengetegféle olyan eszközzel rendelkezik, amivel nagy biztonsággal el tudja érni Izrael területét. Az NKE docense szerint ha legközelebb lesz egy nagy támadás, akkor már nem fog előre szólni, és 500 vagy 1000 ballisztikus rakétával az izraeli légvédelmi rendszert is túl lehet terhelni.

Nagyon fontos fejleményként emelte ki Kaiser Ferenc, hogy Joe Biden elnök egyeztetett Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy az USA minden támogatást megad Izraelnek az önvédelemhez, de semmilyen támogatást nem ad meg egy Irán elleni megtorló csapáshoz. "Az Egyesült Államok nem szeretne eszkalálni, viszont Izraelben főleg a jobboldali pártok meg nagyon szeretnének bosszút állni. Az izraeli társadalom többsége szerintem inkább már leginkább békét akarna" – tette hozzá.

Irán a drónfejlesztésbe menekült

Irán nemcsak az izraeli légvédelmi rendszert tesztelte, hanem a saját képességeit, az eszközeit is. Így a Shahed drónokat, amelyekből az oroszok is több ezret lőttek már ki Ukrajna ellen. Kaiser Ferenc szerint ezek új fejlesztések, de nem a legkorszerűbbek. A legkisebbeket úgy kell elképzelni, mint egy nagyobb méretű, pilóta nélkül repülőgépet, modellrepülőgépet, csak éppen 25-30 kiló robbanóanyagot is szállít. Ezek két-három, esetleg tízezer dollárba kerülnek, míg egy modern légvédelmi rakéta legalább 100 ezer, egy nagyobb képességű már inkább negyedmillió dollár, tehát ár-érték arányban az iráni eszközök olcsók és hatalmas tömeget lehet belőlük legyártani, így túl lehet velük terhelni még a világ legkorszerűbb védelmi rendszereit is – magyarázta.

"Izraelnek a légi ereje sokkal korszerűbb, mint az iráni, olyan harckocsija Iránnak, mint az izraeli Merkava 4, ami a világ egyik legvédettebb harckocsija, nincs és belátható időn belül nem is lesz. Az izraeli haditengerészetnek sokkal korszerűbb és nagyobb csapásmérő képességű hajói és tengeralattjárói is vannak. Irán belátta azt, hogy önerőből ezeket a jóval bonyolultabb fegyverrendszereket nem tudja legyártani, és nagyon logikus döntést hozott. A hagyományos katonai képességeket részben beáldozva egy nagyon potens drónokból és ballisztikus rakétákból álló csapásmérő képességet épített ki, amely

nem igazán alkalmas arra, hogy megvédje Iránt egy külső támadástól, ha az már elindul, de arra bőven alkalmas, hogy fenyegetni lehessen vele az egész térséget"

– mondta Kaiser Ferenc.

Izrael békeidőben nagyjából 150 ezer katonát tart fegyverben, de ezt pillanatokon belül majdnem 600 ezer főre fel tudja duzzasztani, de az iráni haderő jóval nagyobb: békeidőben is félmilliós, és egy esetleges háború esetén meg azt is figyelembe kell venni, hogy egy 90 milliós országról van szó, és az iraki-iráni háború idején volt olyan eset, amikor közel kétmillió ember tartott fegyverben.

Az szigorúan titkos, hogy mennyi rakétát használt el Izrael eddig, és azt sem tudni, mennyi áll még rendelkezésre. Ugyanakkor mivel a feszültség eszkalálódik, további amerikai, brit, francia meg olasz hadihajók is mennek a térségbe, és az Izrael körüli légvédelmi gyűrű megerősödik – magyarázta a szakember.

Izrael már jelezte, hogy döntött a válaszcsapásról, csak azt nem tudni, hogy mit, de a szakértő szerint Izrael sem akar nagyobb háborút. Ha eljutnak a rakéták Iránig, biztos, hogy találnának, mert Iránnak nincsenek olyan komoly légvédelmi rendszerei, mint Izraelnek. A nagy kérdés szerinte az, hogy Izrael megkockáztatja-e, hogy átlő a jordán, a szaúdi meg az iraki légtéren.

"Izrael is szimbolikus célpontokat fog támadni, és ha nem akar eszkalálni, akkor figyelni fog arra, hogy ne legyen túl sok halálos áldozat, csak ebben az erőszakspirálban jelenleg olybá tűnik, hogy mind a két fél azt akarja, hogy övé legyen az utolsó szó. Ezt piszkosul abba kéne hagyni, de ehhez az kéne, hogy valamelyik vegyen egy mély levegőt és hátra lépjen egyet. Irán azt mondta, ő a maga részéről befejezte, de ez sajnos nem így működik, mert

Izraelnek erre muszáj reagálni. Ha egy ilyen támadást nem torol meg, akkor azt az üzenetet küldi mindenkinek, hogy lehet ellene ilyet csinálni, márpedig Izrael ilyet biztos nem akar üzenetet senkinek"

– mondta Kaiser Ferenc.

A lehetséges iráni célpontokról azt mondta, van olyan forgatókönyv is, hogy "ott ütik Iránt, ahol nem direkt Irán van, de súlyos iráni érdekeket sért", így Irakban vagy Szíriában. Egyes információk szerint Irán jelezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy leállítja a nukleáris létesítményeit, mert attól is tart, hogy Izrael esetleg az iráni atomprogram valamelyik létesítményét támadja. "Ha nukleáris létesítményre mérnek az izraeliek csapást, abból biztos háború lesz, hiszen abban az esetben nem lehet elkerülni egy nagyobb nukleáris szennyeződést" – emelte ki a katonai szakértő.

Gázai helyzet: nincs teljes megoldás

Izrael gázai katonai akciójának állásáról Kaiser Ferenc elmondta, romokban van az övezet, az északi részt hivatalosan Izrael nagyrészt megtisztította, de az izraeli haderő napi jelentései szerint folyamatosak a Hamász-rajtaütések északon is. Délen van az eredeti lakosság több mint 80 százaléka, elképesztő körülmények között. Van egy megerősített védvonal, egy gépesített dandár maradt ott, amelynek az lesz a dolga, hogy ezt a záróvonalat tartsák, megakadályozzák a palesztin lakosságot, hogy elinduljon vissza északra.

"Közben Izrael felkészül egy Rafah elleni nagyobb műveletre, aminek az áldozatait tízezrekben kell mérni, hiszen itt már négyzetkilométerenként 8-10 ezer ember van, tehát nagyon nehéz úgy meglőni bármit, hogy ne legyen ott polgári lakosság. Reméljük, erre nem kerül sor" – mondta. Izraelnek a nemzetközi reputációja erodálódik, de katonai meg biztonsági szempontból az a legnagyobb baj, hogy senki nem látja, hogy Izraelnek mi a terve a háború utánra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×