Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Nőnap alkalmából több mint félszáz nőnek adott kegyelmet Vlagyimir Putyin

Rendeletben kegyelmezett meg Vlagyimir Putyin orosz elnök 52 elítélt nőnek a március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából a Kreml sajtószolgálata szerint.

"A kegyelmi döntés meghozatalakor az államfőt emberiességi szempontok vezérelték. Mindenekelőtt kiskorú gyermekes nők, várandós nők, valamint olyanok kaptak kegyelmet, akiknek hozzátartozói részt vesznek a különleges hadműveletben" - áll a közleményben.

Az orosz elnök kegyelmezési jogát az orosz alkotmány 89. cikke írja elő. A törvény értelmében az államfői rendeletet a kiadását követő öt munkanapon belül megküldik az érintett régió vezetőjének, a belügyminisztériumnak, a büntetés-végrehajtás területi szervének és a büntetés-végrehajtási intézet vezetőségének.

Oroszországban létezik amnesztiaeljárás is, amely a kegyelemmel ellentétben nem egyéni jellegű.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) adatai szerint 2023. január 31-én 433 006 személy töltötte a rá kiszabott szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási rendszerben. A Kommerszant című lap szerint 2021 óta nyílt forrásokban nincs naprakész statisztika a fogva tartottak nemi összetételéről és a bűncselekményekről, amelyek alapján elítélték őket.

A lap emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben Jeva Merkacsova, a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának tagja arra kérte Putyint, hogy kegyelmezzen meg azoknak a nőknek, akiknek kiskorú gyermekeik vannak, és akiket nem erőszakos bűncselekményért ítéltek el. Az államfő támogatta a kezdeményezést, és javaslatot tett a nők "bizonyos kategóriáira" vonatkozó amnesztiáról szóló határozatok előkészítésére és elfogadására.

Merkacsova azt mondta akkor, hogy mintegy 45 ezer nő tölti börtönbüntetését.

Úgy vélekedett, hogy az amnesztia körülbelül 25 ezer fogvatartottat érinthetne.

Az RBK hírportál szerint a nőket Oroszországban általános rendszerű börtöntelepeken tartják fogva, amelyekhez 13 gyerekotthon tartozik. A 2021-es adatok szerint az orosz börtönökben 42 ezer nő volt, ami az akkori összes fogva tartott 8 százalékát jelentette a Lausanne-i Egyetem jelentése szerint. Az elnök 2021-ben hat elítélt kegyelemben részesítését rendelte el.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×