Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: Bulgária és Törökország is megbízható tranzitútvonal marad hazánk földgázellátásában

Bulgária és Törökország a következő időszakban is megbízható tranzitútvonalat fog jelenteni a magyar földgázellátás szempontjából, ami hosszú távon biztosítja hazánk energiabiztonságát - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a törökországi Antalyában.

A tárcavezető arról tájékoztatott, hogy az Antalyai Diplomáciai Fórum első napján igen fontos kétoldalú tárgyalások zajlottak a bolgár és a török elnökkel is.

Kiemelte, hogy a két országra nagy szükség van Magyarország földgázellátásának biztosítása terén, ami minden bizonnyal így is fog maradni, mert a szállítás jórészt már a déli irányból érkezik, Oroszországból, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül.

"Mindkét ország megbízható tranzitországként viselkedett eddig.

Hogyha ez a szállítási útvonal nem működne, akkor nagy bajban lennénk, és nem tudnánk biztosítani hazánk biztonságos földgázellátását" - mondta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mind a bolgár, mind a török elnök világos álláspontot képviselt, s ígéretet tett arra, hogy "a következő években is megbízható tranzitútvonalként fognak szolgálni a számunkra".

Továbbá üdvözölte, hogy aláírásra került az a szerződés Ankarával, amelynek alapján 2024 második és harmadik negyedévében 275 millió köbméter földgázt szállítanak Magyarországra Törökországból, így hazánk lesz az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgázt exportálnak.

"Bulgária és Törökország tehát az elkövetkező időszakban is biztonságos tranzitútvonalat fog jelenteni a magyar földgázellátás szempontjából, ez pedig hosszú távon biztosítja hazánk biztonságos ellátását, amire természetesen nagy szükségünk is van" - jelentette ki.

"Ez a két megállapodás Bulgáriával és Törökországgal tehát a hosszú távú nemzeti érdekeinket, illetve az energiaellátásunk biztonságát szolgálja" - tette hozzá.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy tavaly megdőlt a kereskedelmi forgalom csúcsa bolgár és török vonatkozásban is. Bulgáriával több mint kétmilliárd eurónyi, Törökországgal több mint négymilliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le Magyarország 2023-ban - tudatta.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×