Infostart.hu
eur:
355.93
usd:
308.1
bux:
132390.96
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én. Reggelre virradóan a brit légierő amerikai támogatással katonai műveletet hajtott végre a jemeni húszi lázadók szárazföldi állásai – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, mert a brit védelmi tárca szerint húszi katonai létesítményekből felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé. A jemeni húszi vezetés közölte, hogy folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Tényleg "bekezd" Amerika a Közel-Keleten

További lépéseket fog tenni az Egyesült Államok a Közel-Keleten állomásozó csapatait támadó fegyveres csoportok ellen - erről a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt helyi idő szerint vasárnap.

Jake Sullivan a CNN hírtelevíziónak adott interjúban közölte, hogy Joe Biden elnök világos volt, amikor azt mondta, hogy a hétvégén végrehajtott csapások a kezdetét jelentik az amerikai válaszlépéseknek. Emlékeztetett: egy héttel korábban amerikai katonák halálát okozta egy jordániai előtolt támaszpont elleni, iraki milíciák által elkövetett dróntámadás.

A tanácsadó azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy a "további lépések" légicsapásokat jelent-e az Irakban és Szíriában tevékenykedő, Irán által támogatott iszlamista csoportok ellen.

Az amerikai légierő pénteken 7 szíriai és iraki helyszínen összesen 85 célpontot támadott többi között B-1-B nehézbombázókkal a válaszcsapások kezdeteként. Katonai illetékesek a hétvégén azt közölték, hogy 84 esetben a célpontot sikerült megsemmisíteni, vagy kárt tenni benne. A hivatalos bejelentés szerint a célpontok között voltak fegyveres csoportok raktárai, földalatti létesítmények, valamint olyan helyszínek is, amelyek közvetlenül az iráni Iszlám Forradalmi Gárda felügyelete alá tartoznak.

Amerikai és brit egységek szombaton Jemenben húszi állások, összesen 30 célpont ellen hajtottak végre légicsapásokat, többi között parancsnoki állások és földalatti fegyverraktárak, valamint egyéb támadó létesítmények ellen. Az nem világos, hogy a közös amerikai-brit katonai akció része-e az amerikai válaszcsapásoknak, vagy kifejezetten a nemzetközi hajózás védelmében tett megelőző lépés volt-e.

A jemeni húszik az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger térségében a közelmúltban számos támadást indítottak kereskedelmi hajók ellen, amivel a globális kereskedelem fontos szállítási útvonalán okoznak fennakadásokat.

A húszi erők szóvivője vasárnap a közösségi médiában azzal reagált a támadásokra, hogy az "eszkalációra eszkalációval válaszolnak", és azt hangoztatta, hogy húszi katonai képességeket nem könnyű elpusztítani.

Címlapról ajánljuk
Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát
vb-sztorik

Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1966 a téma, az angolok eddigi egyetlen aranyérmét hozó futball-vb, amely után kis híján nem tudták átvenni a Rimet-kupát.

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Kármán András pénzügyminiszter céljánál csak 1-2 évvel későbbre valószínűsíti az eurózónába való belépést Árokszállási Zoltán, az MBH vezető elemzője, aki a tartósan 2 százalékos infláció elérését tartja a legnagyobb kihívásnak. A vagyonadó mindössze a GDP 0,3 százalékának megfelelő bevételt hozhat a költségvetésnek, "ha nagyon jól csinálják", miközben jelentős kockázatokat hordoz. A forint árfolyama tartósan a 360-as szint körül alakulhat, 2027-re is erre számítanak. A vendégmunkások behozatalának részletes stopja egy-két éve, feszesebb munkakerőpiac mellett húzós lépés lehetett volna, most kevésbé, és a magyar bérszínvonal indokolhatja a lépést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×