eur:
404.11
usd:
352.62
bux:
97047.98
2025. június 23. hétfő Zoltán
Szevasztopol, 2014. április 1.Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájához tartozó Tarantul-III-as hadihajója, mielőtt elhagyja a krími Szevasztopol kikötőjét 2014. április 1-jén. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Ellentámadás - Ukrajna nagy erőkkel bombázta Krím orosz állásait

Az ukrán erők öt csapást mértek az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek repülőtérre - közölte Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdán robbanások voltak a Krím félsziget több pontján. Orosz híradások szerint hatalmas füst gomolygott a Belbek repülőtér fölött, a megszálló hatóságok légiriadót rendeltek el, és leállították a forgalmat a Krími hídon.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a tévéműsorban hozzátette, hogy az ukrán védelmi erők azért tudnak csapást mérni a félsziget orosz katonai infrastruktúrájára, mert megvannak erre az eszközeik. "Módszeresen és rendszeresen csapunk le, hogy csökkentsük a harcképességüket" - mondta. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajnának még több fegyverre és repülőgépekre is szüksége van, amelyeket a partnerországoktól remél megkapni. Kijelentette: az oroszok katonai jelenléte a Krímben egyre csökken, annak köszönhetően, hogy az ukrán taktikai repülőpilóták a partnerországoktól kapott cirkálórakétákkal "tisztítják meg" a félszigetet. A szóvivő elmondta, hogy Oroszország az ideiglenesen megszállt Krím öt repülőterét használja Ukrajna elleni támadásokra.

Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be a Telegramon, hogy péntekre virradó éjszaka különleges egységük katonái többször eltalálták és elsüllyesztették az orosz fekete-tengeri flotta Ivanovec nevű, hajóellenes rakétákkal felszerelt hadihajóját.

Rusztem Umerov védelmi miniszter ukrán dróngyártó vállalatok képviselőivel találkozva közölte, hogy 2023-ban az ukrán dróngyártás volumene jelentősen megnövekedett, összesen több mint 200 ukrán cég van a piacon, amelyek pilóta nélküli repülőgépekkel vagy azokkal kapcsolatos szolgáltatásokkal és termékekkel foglalkoznak. Szavai szerint immár 67 ukrán drónmodellt fogadott el a védelmi minisztérium, és 58 gyártására már állami szerződést is kötöttek. Mint mondta, több százezer darab különböző típusú drónról van szó. Kiemelte, hogy idén jelentősen megnövelik a fronton lévő drónok számát, amelyek szállítására már folyamatban van a hosszú távú szerződések megkötése.

Az ukrán légierő a Telegramon arról adott hírt, hogy múlt éjszaka az orosz hadsereg négy Sahid önmegsemmisítő drónnal támadta Ukrajnát, ezekből a légvédelem kettőt lelőtt. A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala is Telegramon közölte, hogy az orosz erők drónal rálőttek egy mentőautóra. A járműben károk keletkeztek, de a benne ülők közül senki sem sérült meg. A keleti országrészben lévő Harkiv megye ügyészi hivatala azt írta, hogy orosz támadó drónok tüzet okoztak Harkiv városban egy vállalkozás épületében, de senki sem sérült meg. Az éjjel a megyében Velikij Burluk település kórházát irányított légibombával találták el az orosz erők, négy helyi lakos sérült meg a támadásban.

Rigában kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött csütörtökön az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekekről, a rendezvényt az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka nyitotta meg. A rendezvényen kilenc, Ukrajnába visszatért gyermek meséli el, mit élt át oroszországi tartózkodása alatt. Darja Heraszimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogi képviselője közölte, hogy Kijev mintegy húszezer gyermeket azonosított, akiket az oroszok elhurcoltak. Hozzátette, hogy közülük eddig csupán néhány százan tértek vissza.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Eszkalációs spirálban vagyunk, ami fokozódik. Irán láthatóan fenyegetőzik és reagál, és ez alapvetően akár újabb amerikai támadást generálhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A Közel-Kelet szakértő beszélt az Irán elleni amerikai támadás hatásairól, a destabilizációról, a régió helyzetéről és az Európai Unió szerepéről is.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×