Túlzó állítás és csak az igazság egyik fele az, hogy Oroszország 2023-ban semmit sem ért el a hadműveleteivel, mondta az InfoRádióban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője.

Oroszország bevette Bahmutot és Szoledárt, azaz egy közepes- és egy kisvárost, de ezen kívül valóban nem voltak nagy eredményeik 2023-ban - összegezte a szakértő. Hozzátette, hogy ukrán eredmények sem nagyon voltak, hiszen a front alig változott.

Az ukrán ellentámadás sikertelenségének egyelőre nincsenek személyi következményei, de ez nem azt jelenti, hogy nem is lesznek - mutatott rá Demkó Attila. Elmondta, több kérdés is felmerült, ami Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök személyére vonatkozott, például, hogy a sikertelen offenzíva után el lesz-e távolítva, azonban ezekre az ukrán elnök nem válaszolt. Azt viszont megjegyeztre Demkó Attila, hogy a cselekedetek mindig fontosabbak a szavaknál, és ha jobban megnézzük, megkezdődött Valerij Zaluzsnij háttérbe szorítása és Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnokának kiemelése.

Volodimir Zelenszkij több főtisztet is elmozdított Zaluzsnij közeléből, valamint úgy tűnik, hogy a front egy részén Szirszkij szava a döntő.

A szakértő egyetért azzal, hogy Ukrajnának több katonára van szüksége, de hangsúlyozta, hogy ahhoz nyugati támogatások is kellenek.

Demkó Attila elmondta, jelenleg az ukrán haderő átlagéletkora 43 év, azaz a 40-50 év körüliek alkotják a hadsereg magját. Magyarázata szerint ennek több oka is van: a már kiképzett, harcot megjárt katonákat próbálták behívni, úgy tűnik, azért, hogy kíméljék a fiatal generációt. Ennek politikai oka is van, hiszen ha egy 20-22 éves egyetemista hal meg, annak nagyobb a visszhangja, mintha egy 50 körüli emberrel történik ugyanez.

Hozzátette, jelenleg az a probléma, hogy a 40 feletti társadalmi réteg már nem tud megfelelő létszámot kiadni, így valószínűleg elkezdtek a fiatalabb korosztályra is koncentrálni. Elmondása szerint ez az oka annak, hogy lejjebb szállítják a korhatárt.

Megjegyezte,

a veszteségek pótlására 400-500 ezer emberre lenne szükség, akiket ki is kell képezni, fegyverrel és lőszerrel kell ellátni.

Ám ez most nem csupán ember kérdése (bár az is egy állandó központi fontosságú táma), hanem azé is, hogy a nyugati támogatások lassulása miatt hiány alakulhat ki fegyverből és ellátmányból, amivel bizonytalanná válik, hogy Ukrajna ki tud-e állítani ekkora haderőt - összegezte a szakértő a problémát.

Az nyilvánvaló, hogy tűzszünetre és béketárgyalásra 2024-ben sincs esély, mert Ukrajna csak a győzelemről beszél, Oroszországnak pedig van elég katonája és fegyvere, mondta az InfoRádióban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője.