Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
309.05
bux:
137279.35
2026. április 17. péntek Rudolf
Törtök F-16-os vadászbombázó repülőgép. Forrás: X / NEXTA
Nyitókép: Forrás: X / NEXTA

Svéd NATO-csatlakozás: lassan ultimátummá erősödik a török követelés

Recep Tayyip Erdogan török elnök ismét értésre adta, hogy Ankara amerikai F-16-os vadászrepülőgépekért és modern felszerelésekért cserébe hajlandó csak véglegesen hozzájárulni Svédország NATO-csatlakozásához.

Az államfő már elküldte a svéd NATO-csatlakozást jóváhagyó törvényjavaslatot a török parlamentnek ratifikálásra. Most azonban - Katarból hazafelé tartó repülőútján - hivatalának közlése szerint kijelentette, hogy cserében "én is várok Önöktől valamit." Kijelentette, hogy az amerikai kongresszusnak a svéd NATO-szerződés török ratifikálásával egy időben kell beleegyeznie az F-16-osok leszállításába Ankara számára.

A török elnök már szeptemberben bejelentette, hogy F-16-os vadászrepülőgépek beszerzéséhez köti Stockholm csatlakozásának ratifikálását. A törvényjavaslat október végén került a török parlament külügyi bizottsága elé, konszenzus híján azonban eddig nem tudták előterjeszteni plenáris szavazásra.

Az amerikai kormány korábban közölte, hogy támogatja a meglévő F-16-os vadászrepülőgépek korszerűsítését és az új repülőgépek leszállítását Törökország számára.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti: Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×