Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Piros jelzést kapott az új KRESZ a német Bundesratban

Hiába fogadta el a reformtervezetet a Bundestag, a felsőház elutasította az önkormányzatoknak sokkal szabadabb kezet adó tervezetet.

Még júniusban döntött a német koalíciós kormány a közúti közlekedési törvény reformjáról. A kiindulás az volt, hogy a forgalomtervezésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a klímavédelemre és az egészségügyi tényezőkre, az önkormányzatok számára pedig nagyobb szabadságot kell biztosítani a forgalomtervezésben, így például a 30 kilométer/órás övezetek kialakításában.

A reformtervezet a parlament alsóházában, a Bundestagban korábban zöld jelzést kapott, a tartományi miniszterelnököket tömörítő felsőházban, a Bundesratban azonban általános meglepetésre pirosat. Annak ellenére, hogy az önkormányzatok szerepe ténylegesen jelentősen megerősödne a helyi tömegközlekedés szervezésében.

A főképp az iskolák és az óvodák környékén létrehozandó óránkénti harminc kilométeres sebességkorlátozás elrendelése mellett előnyben részesíthetnék a helyi közlekedési adottságokat, a különleges busz- vagy kerékpársávok létesítését, vagy épp a lakossági parkolóhelyek kialakítását.

A Bundestag jóvá is hagyta a tervezetet, a szövetségi tanácsban, a Bundesratban azonban a KRESZ-reform egyelőre elbukott. Ez azt jelenti, hogy a módosítás egyelőre nem léphet hatályba. A parlamenti ügyrend szerint most egy közvetítői bizottságnak kell tárgyalnia a kompromisszumról.

Az ideiglenes vétóról beszámoló ARD közszolgálati rádió- és televízió indokot nem közölt. Az általa megszólaltatott baden-württemberi tartományi belügyminiszter ugyanakkor arra utalt, hogy a közelmúltban a tartományok körében fenntartások fogalmazódtak meg a törvénytervezettel kapcsolatban.

Volker Wissing, a kormány közlekedési minisztere meglepőnek nevezte a döntést. Emlékeztetett arra, hogy egy éve több város közös levélben nagyobb rugalmasságot sürgetett a helyszíni döntések engedélyezése érdekében. Wissing úgy vélte, hogy

a Bundesratban született döntés a tartományok és az önkormányzatok közötti nézeteltéréseket jelzi.

"Szerettünk volna több mozgásteret adni az önkormányzatoknak, nyilvánvaló azonban, hogy a tartományok ezt nem akarják" – hangoztatta a miniszter.

Hasonlóan nyilatkozott a zöld párti környezetvédelmi miniszter is. Steffi Lehmke szerint nagyszerű lehetőség szalasztódott el, mert megerősítették volna a helyi tömegközlekedést, a kerékpárosok és a gyalogosok szabadabb és biztonságosabb mozgását a városokban.

Bírálta a Bundesrat döntését a Német Városok Szövetsége is. A reform az első lépés lett volna ahhoz, hogy a városok nagyobb mozgásteret kapjanak mind a tervezésben, mind a helyi forgalomirányításban. A szövetségi kormánynak és a tartományi kormányoknak most össze kell fogniuk, és a lehető leggyorsabban megoldást kell találniuk – fogalmazott a szövetség.

Megdöbbenésének adott hangot a Német Országos Kerékpárklub is, figyelmeztetve a kerékpárosok biztonságának romlására és a kerékpárúti hálózatok kiépítésének megtorpanására.

Az ideiglenes vétó – mint a ZDF közszolgálati médium rámutatott – ugyanakkor nem jelent végleges elutasítást. Információi szerint azt költségvetési indokok is motiválták, a szövetségi tanács más tervezetet is elutasított. A Bundesrat "visszaküldte" a kórházak átláthatóságáról szóló törvénytervezetet is.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×