Infostart.hu
eur:
365.13
usd:
320.54
bux:
152002.25
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Migránsok a finn-orosz határon. Forrás: X / Emeka Gift Official
Nyitókép: Forrás: X / Emeka Gift Official

Oroszország újabb ellenséget talált magának - teljes finn határzár

Egyre feszültebb a viszony Finnország és Oroszország között, miután Moszkva menekültáradatot zúdított a szomszéd országra.

Finnország december 13-ig lezárta az összes, Oroszországgal közös átkelőhelyet és szigorú ellenőrzést vezetett be az 1300 kilométer hosszú közös határ mentén. A döntéssel kapcsolatban az ország külügyminisztere azt nyilatkozta a londoni Financial Timesnak:

attól tartanak, hogy az oroszok a menekültek között háborús bűnösöket vagy katonákat próbálnak az Európai Unióba csempészni.

Elina Valtonen korábban már figyelmeztette az oroszokat, hogy mire számíthatnak, ha továbbra is iratok nélküli menedékkérők százait küldik a határra.

A két ország közötti viszony akkor romlott meg igazán, amikor Finnország - feladva évtizedes semlegességét -, belépett a NATO-ba. Moszkva bár hevesen ellenezte a csatlakozást, attól azért egyelőre tartózkodott, hogy nyilvánosan is fenyegesse szomszédját. Ehelyett az úgynevezett hibrid hadviselést választotta, és migránsok áradatát zúdította a finnekre. Egy hónap alatt több menedékkérő érkezett az észak-európai országba, mint korábban egy év alatt. Az oroszok hasonlóan jártak el a balti államok és Lengyelország esetében is.

A Közel-Kelet főként oroszbarát országaiból csalogattak bevándorlókat, akiket aztán repülőgépen előbb Oroszországba vittek, majd onnan a kiszemelt ország határára irányítottak. A menekülteknek szállást biztosítottak, az orosz hadsereg különleges egységei pedig elvezették őket a leggyengébben őrzött határszakaszokra. Sőt Finnország legészakibb határátkelőjének eléréséhez még biciklit is kaphattak, persze nem ingyen.

A finn hatóságok előbb a legforgalmasabb átkelőket zárták le, majd fokozatosan az összes többit is. Mint azt a finn külügyminiszter elmondta: az átkelők egymás utáni bezárásával üzenni akartak Moszkvának: ha kell, megvédik a szuverenitásukat.

Közel-keleti bevándorlók, akik kerékpárral érkeztek a legészakabbra lévő fin-orosz határátkelőhelyhez. Forrás: X / ChrisO_wiki
Közel-keleti bevándorlók, akik kerékpárral érkeztek a legészakabbra lévő finn-orosz határátkelőhelyhez. Forrás: X / ChrisO_wiki

Elina Valtonen szerint mivel a menekülteknek nincsenek irataik olyan az egész, mintha az oroszok akarnák eldönteni, kik léphetnek be Finnország és ezzel az Európai Unió területre.

"Márpedig ez számunkra elvi kérdés" - hangoztatta a brit újságnak a külügyminiszter asszony.

Moszkvában persze tagadják, hogy bármi közük lenne a Finnország felé tartó menekültáradathoz.

"Az elmúlt néhány hétben gyökeresen megváltozott az oroszok hozzáállása" - közölte a finn külügyminiszter a brit újsággal. "Nemcsak, hogy iratok nélkül engedtek át a területükön menekülteket, hanem bizonyíthatóan az orosz hatóságok utaztatták őket, majd abban is segítettek nekik, hogy átszökjenek a határainkon."

Elina Valtonen szerint, ami a hazája ellen folyik, az a hibrid hadviselés tankönyvi példája.

Kerékpárral a finn-orosz határra érkező menekültek. Aligha hihető, hogy a Közel-Keletről, vagy Afrikából idáig tekertek volna! Forrás: X / Donato Yaakov Secchi
Kerékpárral a finn-orosz határra érkező menekültek. Aligha hihető, hogy a Közel-Keletről, vagy Afrikából idáig tekertek volna! Forrás: X / Donato Yaakov Secchi

Ráadásul a menekült invázió nem az első és egyetlen eleme volt ennek: nemrégiben súlyos károk érték az Észtországból induló gázvezetéket, majd pár órával később megrongálódott két, rendkívül fontos tengeralatti kommunikációs kábel is. Az esetek egymáshoz nagyon közel történtek, és éppen akkor, amikor egy hongkongi bejegyzésű, de orosz érdekeltségű kereskedelmi hajó járt arra.

A gázvezeték és a két kábel megrongálása ügyében a finnek együtt működnek a kínaiakkal. Ami pedig a menekülteket illeti, jó előre felkészültek a várható nehézségekre. Már a balti államok és a Lengyelország "elleni" menekülthullám idején megváltoztatták a migránsokkal kapcsolatos törvényeket, így gyorsan tudtak reagálni a mostani válságra is.

"Oroszországgal kapcsolatban minden lehetséges forgatókönyvre felkészültünk"

- hangsúlyozta a finn diplomácia vezetője. Valtonen külön kiemelte, hogy az oroszok őket hibáztatják, amiért megromlottak a kétoldalú kapcsolatok, amit Moszkva szerint Finnország NATO-csatlakozása váltott ki. A finnek viszont úgy gondolják: nem ők okoztak feszültséget a semlegességük feladásával, hanem az oroszok azzal, hogy rátámadtak Ukrajnára.

A finn politikus még egy érvet mondott a hivatalos finn álláspont alátámasztására:

"Ha a NATO-tagságunk olyan nagy fenyegetést jelent az oroszoknak, akkor miért vitték el a katonáik többségét a határainkról és küldték őket az ukrajnai frontra?"

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: tulajdonképpen eddig Irán az olajválság nyertese

Tálas Péter: tulajdonképpen eddig Irán az olajválság nyertese

Bár hivatalosan nincs zár alatt a világ energiaellátásának legkritikusabb tengeri útvonala, a tankerhajók mégis félve használják a Hormuzi-szorost. Mindezek ellenére Szaúd-Arábia olajexportja nem csökkent. Vagyis a hónapok óta tartó krízisnek vannak gazdasági és politikai haszonélvezői is. Az InfoRádió Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetőjét kérdezte.

Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
Tisza-kormány: döntöttek a várva várt támogatásról, közben Magyar Péter átírná a mentelmi szabályokat

Tisza-kormány: döntöttek a várva várt támogatásról, közben Magyar Péter átírná a mentelmi szabályokat

Kapitány parlamenti megszólalása alapján mintegy 15 ezer pályázó kap támogatást a korábban nyertes 42 ezer mellett az Otthoni Energiatároló Programban (OETP), és a kormány újabb pályázatot is kiír. Az Európai Bizottság javasolja a Magyarországnak még befagyasztva tartott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását – jelentette be Ursula von der Leyen, hozzátéve, hogy ezzel a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek is visszatérhetnek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. Eközben tovább éleződik az ügyészség körüli konfliktus: hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt tett feljelentést az aranykonvojügyben az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda, miután Magyar Péter éjjel kommentekben üzent a Legfőbb Ügyészségnek. A magyar miniszterelnök bejelentette, hogy kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén. Lannert Judit bejelentette, hogy év végére elkészül az új oktatási stratégia, és két lépcsőben indul a nevelést segítő, valamint a technikai dolgozók bérrendezése. A szerdai kormányzati fejleményekről percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×