Kedden tartja első uralkodói beszédét III. Károly brit király a törvényhozás két háza előtt Londonban. A hagyomány szerint az ülésszakot az uralkodó indítja meg: ismerteti őfelsége kormányának jogalkotási tervét.

Mint Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta, a hagyományok szerint a brit uralkodó nem kormányoz, hanem "trónon van", tehát uralkodik, emiatt pedig "mindent fel kell olvasnia, amit a kormánya a kezébe ad". Mostani beszédében tehát nincs mozgástere.

Az esemény azonban több szempontból is különleges.

Egyrészt a következő év kritikus lesz, hiszen valószínűleg választások lesznek az Egyesült Királyságban

(vagy esetleg ez még 2025 elejére elhúzódhat).

"Kiemelten fontos még, hogy III. Károly először ül a trónon saját jogilag a felsőházban, hiszen ugyan másfél évvel ezelőtt - édesanyját helyettesítendő - már volt itt, de akkor még nem mint király. Úgyhogy valóban mindenki figyeli, hogy azt a hagyományt, amit édesanyja megteremtett, vagyis hogy a törvényeket mindenféle kommentálás vagy felnézés nélkül ismerteti, vajon Károly is így követi-e majd" - mondta Gálik Zoltán.

Azt is kiemelt figyelem övezi majd, hogyan nyilvánul meg a király, hiszen a szakértő szerint most az átmenet időszakát élték az elmúlt évben, mindenki arra volt kíváncsi, hogy milyen formában és hogyan fog tovább uralkodni III. Károly. Az ismert volt, hogy sokkal aktívabb politikai szerepre készül, mint ahogy azt édesanyjától megszokta a világ. Ezért most az is a fókuszban lesz, hogy például majd a környezetvédelem ügyében - ami a parlamenti ülésszakban egy nagyon fontos kérdés lesz, hiszen a konzervatív kormány néhány helyen megpróbál visszalépni a korábbi kötelezettségvállalásoktól - vajon milyen véleményen lehet.

Kicsi a mozgástér, de azért van

Kedden azonban, amikor az alsó- és felsőház előtt ismerteti kormánya jövő évi törvényalkotási programjának főbb elemeit, "szigorúan betű szerint kell mennie", fel kell olvasnia, amit a kormánya a kezébe adott.

"Ugyanakkor emlékszünk rá, hogy amikor a brexitfolyamat megindult, akkor a királynő is egy olyan ruhában jelent meg, amely egy kicsit az európai zászlót formálta" - idézte fel az egyetemi docens, megjegyezve, hogy Károlynak vannak "allűrjei", amelyek miatt az uralkodása első napjaiban sokan türelmetlennek és kicsit extravagánsnak titulálták.

"Ő valóban egy másfajta monarchiát szeretne létrehozni, mint amilyet édesanyja teremtett, de erre még van ideje.

Ugyanakkor az is biztos, hogy jövőre nagyon turbulens időszak várható a politikában, úgyhogy lehet még szerepe ebben az átmenetben" - mondta Gálik Zoltán.

Mindazonáltal a királynak a magatartásával az egységet, a biztonságot, a stabilitást kell sugallnia, ráadásul nemcsak a brit belső, alkotmányos rendszer felé, hanem mivel ő 14 másik országnak is az államfője, ezért egyszersmind a Nemzetközösség felé vállalnia kell ezt a szerepet.

III. Károly első uralkodói beszéde után egyébként a miniszterelnök is tart majd beszédet.

"Eljátsszák" a történelmet, ez "kívülről" szokatlan eseményeket jelent

Az év egyik legfontosabb ünnepélyes eseménye a parlamenti ülésszak megnyitása. Ennek kapcsán Gálik Zoltán elmondta: az eseményre előírt ceremónia tele van szimbolikus elemekkel, amelyeket viszont a britek ismernek, szeretnek.

"Például eljátsszák mindazokat a különböző politikai visszautalásokat, amelyek az elmúlt évszázadokban formálták a brit parlament mindennapjait. Ilyen, hogy az őrség tagjai robbanóanyagok után kutatnak a parlament pincéiben, utalva ezzel az 1605-ös puskaporos összeesküvésre. Aztán elküldenek egy törvényhozót jelképesen túszként palotába, hogy biztosítsák a király biztonságos visszatérését. Aztán az uralkodónak tilos belépnie az alsóházba, csak a felsőházba mehet be, onnan hívja be az alsóházi képviselőket, akik a küldött közeledtekor először - szimbolikusan - rácsapják az orrára az ajtót. Vagy pedig amikor átmennek a felsőházba, akkor szándékosan lődörögnek és beszélgetnek menet közben" - sorolta a szakértő.

Természetesen az esemény "látványnak sem utolsó", hiszen az aranytrónról mond beszédet III. Károly, gyémántokkal kirakott birodalomi koronát viselve

- tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy szabad-e ilyenkor mondani, hogy "Isten óvja királyt!", vagy sem, Gálik Zoltán elmondta: itt nem használják ezt a formulát, hiszen az alsóház kifejezetten a függetlenségét mutatja, ezért is csapják rá a küldött orrára az ajtót, jelezve, hogy ki is az úr valójában. De azért persze átmennek a felsőházba, ahol várja őket a király, illetve várják őket a nem megválasztott képviselők.