Szemléletesen tükrözte mindezt a nigériai kancellári látogatás. Igaz, Olaf Scholz a nyugat-afrikai országban az orosz energiaforrások pótlásán is fáradozott, a menekülttéma német források szerint számára legalább ennyire fontos volt. Az általa vezetett hárompárti kormány ugyanis a közelmúltban hirdette meg az ellenzék és mindenekelőtt a lakosság által sokat bírált menekültpolitika reformját, különös tekintettel a befogadások, illetve a kitoloncolások szigorítására.
Ez utóbbit jelentős mértékben akadályozza, hogy a származási országok többsége nem hajlandó a német hatóságok által kitoloncolásra ítélt személyek visszafogadására. Német források szerint egyedül Nigériából több ezerre rúg azoknak a száma, akiket a német hatóságok kitoloncolásra ítéltek, de az anyaország nem hajlandó őket visszafogadni.
Az ország gazdasági központjának számító Lagosban a nigériai elnökkel folytatott tárgyalásain mindezt elősegítendő a kancellár "csábító" ajánlatot is tett. Kilátásba helyezte, hogy kormánya
kész támogatni úgynevezett migrációs központok létrehozását, amelyekben a visszafogadottak is helyet kapnának.
A kancellár ugyanakkor utalt arra is, hogy Németországnak szüksége van szakképzett munkaerőre Nigériából is. Scholz szerint egyebek mellett a központ feladata lehetne azon személyek "felkészítése", akik Németországba kívánnak kivándorolni. Mindehhez megfelelő előkészületekre és beruházásokra van szükség, mégpedig mindkét ország részéről - fogalmazott Scholz a nigériai elnökkel folytatott tárgyalásain.
Egy lagosi gazdasági fórumon mindezt úgy foglalta össze, hogy Németország "legális utakat" kíván biztosítani azok számára, akik Németországban kívánnak munkát találni. Egyidejűleg pedig biztosítani kell, hogy visszatérhessenek az anyaországba azok, akik az új szabályoknak megfelelően nem maradhatnak Németországban - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a belügyminiszter Marokkóban a ZDF közszolgálati médium beszámolója szerint biztonsági kérdésekről, mindenekelőtt a migrációról és a kitoloncolásokról tárgyalt. Nancy Faeser és marokkói kollégája a témában egy "szándéknyilatkozatot" írt alá.
A belügyminiszter - mint a nyilatkozatból kitűnt - a kancellárhoz hasonlóan ígért is. Kilátásba helyezte ugyanis, hogy
a német hatóságok megkönnyítik a munkavállalásra jogosító vízumok biztosítását, illetve a törvényes migráció más formáit is.
Ennek fejében ugyanakkor elvárja, hogy a származási országok - adott esetben Marokkó - a kitoloncoltak visszafogadása terén nagyobb együttműködést tanúsítsanak.
A marokkói kormány az elmúlt években minderre kevés hajlandóságot mutatott.
A berlini belügyminisztérium szerint Németországban jelenleg 3600 olyan marokkói menekült tartózkodik, akiket a hatóságok már korábban az ország elhagyására köteleztek.