"Ez a nemzetközi közlekedési és hajózási jog durva megsértése lenne, amit a NATO-országok, különösen az Egyesült Államok, szeretnek minden sarkon ismételgetni. Mind Brüsszelben, mind a NATO-országok más fővárosaiban tudatában kellene lenni annak, milyen súlyos következményekkel járna egy ilyen lépés" - mondta kérdésre válaszolva a diplomata.

Grusko Edgars Rinkevics lett elnök egy múlt pénteki kijelentésére reagált, amely szerint a Balti-tengert le kellene zárni minden orosz hajó előtt, ha a vizsgálat egyértelműen kideríti, hogy Oroszországnak köze van a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector gázvezeték megrongálásához.

"Tudjuk, hogy egyes politikusok és NATO-stratégák arról álmodoznak, hogy a Balti-tenger a NATO belső tavává válik. Ez nem fog megtörténni, ez soha nem fog megtörténni" - mondta hétfőn az orosz miniszterhelyettes.

Grusko azt tanácsolta a nyugati országoknak, hogy

azt az energiát, amellyel a Balticconnector vezeték megrongálódását vizsgálják, fordítsák inkább az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása felelőseinek azonosítására.

"Ha Lettország valóban abból indul ki, hogy a jelentős kár okozása fegyveres támadással egyenértékű, ahogyan azt a NATO stratégiai dokumentumai írják, akkor az Északi Áramlat-2 (esete) után a Balti-tengert az amerikai hajók elől kellett volna elzárni, elsősorban Németországnak" - tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn megismételte korábbi kijelentését, miszerint Oroszországnak nincs köze a Balticconnectorban keletkezett károkhoz.

A lett elnököt "válaszul szeretném megkérdezni, hogy mi legyen a Balti-tengerrel, miután a vizsgálat befejeződik, és miután kiderül, hogy ki hajtotta végre és ki rendelte el az Északi Áramlatok elleni terrorcselekményt a Balti-tengeren?" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.