Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Izraeli légitámadásban összedőlt ház romjai Gázában 2023. október 16-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2700 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Kis-Benedek József: Izrael nem engedheti meg magának, hogy ne vonuljanak be a csapatai Gázába

A gázai kórházat ért találat után a Hamász egy magas rangú tisztviselője azt nyilatkozta, hogy készek egy órán belül elengedni az összes külföldi és izraeli túszt, ha Izrael leállítja a Gázai övezet elleni légitámadásokat. Közben a terrorszervezet először tett közzé videót egy izraeli túszról, a 21 éves lány segítségért könyörög, és az is látszik a felvételen, hogy bekötözik a sérüléseit. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a Hamásznak kettős célja van a foglyokkal, így biztosan nem engedik el őket.

A fogva tartott izraeli lányról minap közzétett felvétel, amelyen többek között az látható, hogy bekötözték a karján lévő sebét, egyértelműen a propaganda része – mondta Kis-Benedek József. Szerinte a nőt csak kiemelték, a Hamász pedig próbálja úgy beállítani magát a média felé, hogy mennyire gondoskodó a túszokkal szemben. „De képzeljük el, hogy most milyen a helyzet a palesztin területeken, az embereknek lassan vizük, élelmiszerük sincs. Ezért nyilván

a túszokról legfeljebb úgy gondoskodnak, hogy életben maradjanak, hogy később kicserélhessék őket a korábban bebörtönzött palesztin foglyokkal,

aki száma körülbelül hatezer” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

A túszejtésnek kettős célja van – folytatta Kis-Benedek József. Az egyik a fogolycsere, bár a szakember szerint Izrael a különféle terrorcselekmény miatt letartóztatott palesztinokat, akiknek vér tapad a kezükhöz, semmi szín alatt nem fogja elengedni. A másik cél pedig, hogy lassítsák az izraeli szárazföldi offenzívát a Gázai övezetben. „Erről nem igazán beszélnek az izraeliek, de azért számukra egyáltalán nem mindegy, hogy a fogva tartottakat élő pajzsként használhatják fel” – tette hozzá.

A Hamász azt állítja, egy órán belül elengedi a túszokat, ha Izrael befejezi Gáza bombázását. Kis-Benedek József szerint az ilyen ígéreteknek nem lehet hinni, és az izraeliek nem is veszik komolyan. De az elmúlt bő egy hét történései után a zsidó állam nem is engedheti meg magának azt, hogy „simán” befejezze a konfliktust, és ne vonuljanak be a szárazföldi erői.

Hogy végül milyen intenzitással hajtják végre a katonai hadműveletet, az már más kérdés, de „be fognak menni” megsemmisíteni a Hamász katonai szárnyát,

ebből eddig sem csinálnak titkot – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő, de szerinte Izrael most egy számára kedvezőbb pillanatra várhat, de emellett azzal is számolni kell, hogy a behívott tartalékosok felkészítése időbe telik.

„Van egy »tesztpályájuk«, felépítettek egy arab várost, ahol gyakorolhatnak. Addig kell csinálni ezt a gyakorlatot, míg azt nem mondják, hogy fel vannak készülve” – fogalmazott Kis-Bendek József, emlékeztetve, hogy nagyon bonyolult körülmények között, szűk utcákban kell harcolniuk, készen állva meglepetésszerű támadásokra, amelyek akár a levegőből, akár alagutakból is érkezhet.

A túszok sorsát illetően azt mondta, hogy

nem kizárt hogy lesznek cserék, de ezzel egyik oldalról sem fognak „kapkodni”.

Felidézte, hogy az izraeli Gilad Salit tizedest – akit fogva tartása alatt törzsőrmesterré léptettek el – öt év után engedte szabadon a Hamász, legalább ezer palesztin fogoly elengedéséért cserébe. Nagyon nehéz tárgyalásokról van szó, de külföldi országok is próbálnak segédkezni. „Nem az az első, hogy a túszokat kiszabadítsák, vagy egyáltalán hogy róluk valamilyen megegyezés szülessen” – emelte ki a szakértő.

Az alapkérdés egyelőre az, hogy a Hamász továbbra is folytatja a rakétatámadásokat, még az elmúlt éjszaka is intéztek támadásokat izraeli területek ellen, vagyis még rendelkeznek különböző eszközökkel. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni az északi frontot sem, illetve azt sem, hogy a palesztin városokban komoly, nagy méretű tüntetések zajlanak az izraeliek ellen – zárta gondolatait Kis-Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×