Komoly létszámnövekedés tapasztalható a balkáni migrációs útvonalon, ez együtt jár a nyomás emelkedésével is.

"142 ezer illegális határátlépési kísérlet történt ebben az évben. Ami a tendenciákat illeti, tavaly kezdődött az a folyamat, ami súlyosabb problémákat okoz, az embercsempészek mára rendkívül agresszív módszereket alkalmaznak" - mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet kutatója.

Korábban (2015-2021) nem volt szerinte jellemző a szervezett bűnözői csoportok jelenléte, most viszont már egyre brutálisabb cselekményeket követnek el, ami azt is jelenti, hogy

a hatóságokkal és egymással is összecsapnak a bandák.

Közben az útvonalak folyamatosan változnak, létesülnek "mellékútvonalak" legfőbbnek számító nyugat-balkáni leágazásaiként.

"Nagyon sokan mennek most például Szlovákia felé, de a szlovák hatóságok is szigorítani szeretnének, elképzelhető tehát, hogy ez az útvonal is bezárul. Ilyenkor újabb létesül, illetve elképzelhető, hogy még intenzívebb lesz a szerb-magyar határforgalom" - figyelmeztetett a kutató.

Mint mondta, a kibocsátó országok körében nagyon nagy változások nem jellemzőek. Időnként némely afrikai országból kicsivel többen jönnek el, ami meglepi a szakembereket, de általában azt lehet mondani, hogy az afgán és a szíriai bevándorlók érkeznek a legnagyobb számban, azután Marokkó, Pakisztán és India következik a küldő országok sorában.

Szerbiai terepkutatásai alapján azt látja, ott manapság nagyon sok marokkói van. Az embercsempész bűnözői csoportok közül a legtöbb eset - és egyben a legsúlyosabbak is - az afgánokhoz köthető, de szorosan ott vannak mögöttük a marokkóiak is, akik a korábban második szíreket váltották.

A bandák közti összecsapások elmondása szerint amiatt jönnek létre, mert

az embercsempész csoportok folyamatosan keresik a legjobb pozíciót, ahonnan át tudnak törni a határon,

be tudnak jutni az EU területére.

A bűnözői csoportok ráadásul nemcsak az embercsempészettel foglalkoznak, hanem jelentős az illegális fegyverkereskedelem mértéke - például albán és koszovói bandák látják el fegyverekkel az embercsempészeket -, de magát a kábítószercsempészetet sem lehet kizárni, igaz, jellemzőnek nem nevezhető.

A krízis megoldása - ha már elindulnak a migránsok - nem egyszerű.

"Mindig a probléma gyökereire kellene koncentrálni, arra, hogy ne induljanak el. Ez nem mindig lehetséges, mint például a 2021-es afganisztáni konfliktus és tálib hatalomátvétel esetében sem volt az. Ám sokan nem a konfliktusok miatt jönnek el, hanem gazdasági okok miatt, vagyis az ott élő helyiek életszínvonalát kell emelni. Illetve amit konzervatív kormányok szoktak emlegetni, hogy biztonságosabb harmadik országokat kell forrásokkal támogatni, hogy onnan ne engedjék tovább a bevándorlókat, az embercsempész csoportokat pedig számolják fel. Ez a politika mindenképpen javulást hozhatna, de lássuk be, az EU nem ebbe az irányba halad, hanem a migránskvótákat, a menekültek elosztását erőlteti" - mondta Tárik Meszár.