Az Amazonas vízgyűjtő területe 8,4 millió négyzetkilométeres és a világ édesvízkészletének 20 százaléka található benne. Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve.

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora elmondta, korábban az erős El Nino jelenségekhez kapcsolódtak már szárazságok, súlyos aszályok az Amazonas területén, de nem következetesen, vagy nem feltétlen az egész medencében. Legutóbb például kétpólusú volt, míg a térség egyik részén szárazság, a másik részén csapadékosság volt tapasztalható – magyarázta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke.

Az amazonasi szárazság másik lehetséges oka az óceánok szélsőséges viselkedése – tette hozzá a szakértő, megjegyezve: amikor extrém hatások láthatók, a klimatológusok „csak állnak és kapaszkodnak”, attól rettegve, hogy mi lesz ezeknek a eredménye, mert ilyenekre még nem volt példa, mióta méréseket végeznek. Csak annyi tudható, hogy valami hatása biztosan lesz, hiszen az óceánok határozzák meg alapvetően a szárazföld klímáját (például a csapadék kialakulását, vagy a légkörzési rendszereket).

Ürge-Vorsatz Diána szerint nem kizárható, hogy

az Amazonasnál az éghajlatváltozásnak az egyik nagyon szélsőséges hatása látható, ami az őserdő kiirtásával hosszú távon valószínűleg a terület kiszáradásához fog vezetni,

hiszen az Amazonas többé-kevésbé önmagát táplálja, a saját csapadékát adja vissza a folyamatos párolgással. „Minél több az irtás, minél nagyobb az aszály, annál kevesebbet tud visszatáplálni, és beindul egy önfelerősítő folyamat” – figyelmeztetett a szakértő, akinek reményei szerint csak egy természetes folyamat egyik állomása, szélsőségessége látható.

Mindazonáltal „bőven belefér” – tette hozzá az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke –, hogy a fentieken túl

a globális felmelegedés is közrejátszik, ami az idei nyáron nagyon „elszállt”.

Brazília szárazság sújtotta Amazonas államában négymillió ember él, akik közül a brazil kormány szerint félmilliót az év végéig kritikus helyzetbe hozhat az aszály a világ legbővizűbb folyója mellett.