eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Unió és Ukrajna zászlaja az Európai Parlament (EP) üléstermében az EP rendkívüli plenáris ülése előtt Brüsszelben 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Gálik Zoltán Ukrajna uniós csatlakozásáról: speciális a helyzet, két út járható

A Politico értesülése szerint az államfők és a miniszterelnökök már a december közepi uniós csúcstalálkozójukon politikai felhatalmazást adhatnak arra, hogy megkezdődhessenek az EU-csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a háború miatt speciális helyzet állt elő.

Ukrajna csatlakozása nem most fog elkezdődni, hiszen az Európai Unió már közel egy évtizede nagyon szoros kapcsolatokat épített ki vele, jelenleg is tagjelölti státuszban van az ország – emlékeztetett Gálik Zoltán, hozzátéve: a valós csatlakozási tárgyalásnak a megkezdése egyszersmind egy politikai üzenet Ukrajna és a tagállamok felé.

Ukrajna európai integrációs közeledése nem új keletű, hiszen egy különleges kapcsolati rendszeren, az úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi és társulási megállapodáson keresztül már 2014-15-ben elkezdte a jogharmonizációt és a gazdasági rendszerének a közelítését az Európai Unióhoz. Így amikor múlt évben az orosz intervenció megtörtént, Ukrajna rögtön európai uniós tagságért folyamodott – magyarázta a szakértő.

Ukrajna gazdasági alrendszerei egyre inkább közelítenek az európai szabványokhoz és szabályokhoz, és most egy olyan hivatalos környezetbe kerülhet, amelyben a tagjelölti státuszt elnyerő országnak mind a 31 uniós jogfejezetet el kell sajátítania ahhoz, hogy utána valóban európai uniós tag lehessen.

Gálik Zoltán szerint bizonyos, ha meg is kezdődnek a tárgyalások – tekintettel, hogy háború dúl –, a gyakorlati kivitelezés nem lesz gyors folyamat, hiszen Ukrajnának teljesítenie kell az európai közösségi jog minden feltételrendszerét ahhoz, hogy csatlakozzon, ami alapból is súlyos éveket szokott igénybe venni. Van olyan állam, mint például Törökország, amellyel 2005 óta tartanak a tárgyalások és még mindig nem jutottak sehova, de Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozási folyamata is évtizedekig tartott – jegyezte meg.

"Tény, hogy Ukrajna megkezdte a jogharmonizációt, és a gazdasági, politikai közeledés is megtörtént, viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy miután számos fejezetet teljesítve eljut majd egy olyan státuszba, amikor készen áll a csatlakozásra, még egy politikai alkufolyamatra is szükség lesz ahhoz, hogy végleg megkapja az európai uniós tagságot – mondta Gálik Zoltán.

– De ez csak egyszerre lehet a tagállamoknak, illetve az európai intézményeknek a jóváhagyásával.”

Az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban hiányosságok vannak, amit például a kárpátaljai magyarság a saját bőrén is érez, és a szakértő szerint nem kérdés, hogy Ukrajnának ezen a téren gyors és látványos változást kell elérnie. Annál is inkább, mert az Európai Bizottság június 17-én közzétett kritériumai közül az egyik a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályoknak a módosítása volt.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint fogós kérdés, hogy vajon a 31 fejezetnek az egyszerre való tárgyalása fog-e elvezetni Ukrajna tagságához, vagy egy fokozatos közelítés, amit Franciaország is lebegtet, és az Európai Bizottság és az Európai Tanács is a magáévá tett. Ennek során hét „gyűrűn” keresztül juthatna egyre közelebb a tagsághoz úgy, hogy teljesít bizonyos jogállamisági és gazdasági kritériumokat, és úgy nyílnának meg számára az Európai Unió forrásai.

A háborús konfliktus kirobbanásának egyik oka az ukrán modernizáció volt, nemcsak a katonai tömbökhöz, hanem az EU-hoz való csatlakozási szándéka, emiatt Ukrajna szorosabb európai elköteleződésének nem fognak örülni Oroszországban. „De ez a folyamat már elkezdődött, ennek csak egy újabb lépése lenne az, hogy Ukrajna elindul az úton és végül uniós tag lesz” – fogalmazott Gálik Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×