eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Drón. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Az ukránok engedélyt kértek egy oroszországi dróngyár elleni támadásra

Kijev a G7 országok vezetőinek küldött dokumentumban azt indítványozta, hogy pusztítsák el Iránban, Szíriában és Oroszországban azokat a gyárakat, ahol az Ukrajnában bevetett drónok készülnek. Egy összeállításban feltérképezték a drónok és az alkatrészek nemzetközi "útját" is.

A londoni The Guardian által megszerzett, 47 oldalas dokumentumban az is szerepel, hogy a dróngyárak elleni támadásokat az ukrán különleges erők szívesen végrehajtják, amennyiben a Nyugat biztosítja számukra a megfelelő eszközöket.

Azt is közölték, hogy az általuk lelőtt robotok roncsai között sok nyugati eredetű alkatrészt találtak. Egyebek között az üzemanyagrendszer bizonyos elemei egy brit tulajdonú németországi cégtől származnak, míg a vezérlés, illetve más elektronikai berendezések alkatrészei között számos svájci, amerikai, francia, német, olasz, japán és kanadai gyártmányt volt.

Ám a nyugati részegységek miatt az ukránok nem panaszkodtak, mert a dokumentum szerint azokat a gyártók nem közvetlenül Iránnak adták el, hanem Törökország, India, Kazahsztán, Vietnam, Üzbegisztán és Costa Rica közvetítésével jutottak el a dróngyárakba.

A Sahed 136, vagy Gerán-2. Balra fent: A drón cirkálva keresi célját. Jobbra fent: A gép sárkánya különösen sérülésálló. Középen: Két motor hajtja, amelyekkel kb. 4000 méter magasságba tud emelkedni. Középen jobbra: Kb. 40 kilogrammos robbanófej. Balra lent: A drónokat ötösével, egy teherautóra szerelt konténerben szállítják és abból indítják. Lent alul: A drón lecsap a célpontjára. Forrás: X / Mohammad Reetul
A Sahed 136, vagy Gerán-2. Balra fent: A drón cirkálva keresi célját. Jobbra fent: A gép sárkánya rendkívül sérülésálló. Középen: Két motor hajtja, amelyekkel kb. 4000 méter magasságba tud emelkedni. Középen jobbra: Kb. 40 kilogrammos robbanófej. Balra lent: A drónokat ötösével, egy teherautóra szerelt konténerben szállítják és abból indítják. Lent alul: A drón lecsap a célpontjára. Forrás: X / Mohammad Reetul

A "Halálos dróncsapások: jelentés a Sahed 136/131 robotrepülőkről" című összeállítás szerzői arról is írnak, hogy a perzsa gyártó széttelepítette az üzemeit, amelyek egy része már Szíriában működik. Az itt készült robotrepülőket hajóval szállítják a fekete-tengeri orosz kikötővárosba, Novorosszijszkba. A végső cél azonban az, hogy a Moszkva által megrendelt drónokat az Oroszország középső részén fekvő Tatár Köztársaság Jelabuga (Alabuga) városában lévő üzem szállítsa. Egy július elején lelőtt Sahed 136-os drón roncsainak átvizsgálása után az ukránok arra a következtetésre jutottak, hogy ezt már nagy valószínűséggel Oroszországban gyárthatták.

A bevetésre kész robotgépeket korábban főleg a Kaszpi-tengeren keresztül kapták az oroszok. A hajók az iráni Amirabad kikötőjéből az orosz Mahacskalába vitték a fegyvereket. A kirakodást követően aztán igyekeztek eltüntetni minden, Iránra utaló nyomot. Így például lézerrel leégették az alkatrészek azonosító jelzéseit, cikkszámait, a gépekre pedig a Gerán 1, vagy a Gerán 2 feliratot festették. Ezzel azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy a repülőbombák orosz gyártmányúak.

Az ukránok azt is a nyugati szövetségeseik tudtára adták, hogy Irán és Oroszország közösen fejlesztette ki a drónok új generációját, amelyet már gázturbinás hajtómű repít. Az új változat gyorsabb és halkabb, ami nagyban megnehezítheti az ellene való védekezést.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×