Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton
Német, Type 212CD típusú tengeralattjáró. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

A német kormány beszállna a tengeralattjáró-gyártásba

Berlin állami tulajdonrészt akar a világ egyik legnagyobb, tengeralattjárókat gyártó cégében, Thyssen-Krupp Marine Systems (TKMS) társaságban.

A politikus Kielben, a haditengerészeti vállalkozás üzemében tett látogatásán nyilatkozva megerősítette a Handelsblatt című üzleti lap értesülését a tulajdonszerzési tervekről. Mint mondta, még mérlegelik a lehetőségeket, és várhatóan az év végéig döntenek.

Oliver Burkhard ügyvezető igazgató elmondta, hogy "friss tőkére" van szükségük, mert erőteljes növekedés kezdődik a társaság életében, és nem biztos, hogy a jelenlegi fő tulajdonos, a Thyssen-Krupp finanszírozza a fejlesztéseket.

A kieli üzemben több mint háromezer embert foglalkoztató, a térségben működő beszállítókkal együtt nagyjából 15 ezer embernek munkát biztosító TKMS kapacitásai 2034-ig foglaltak. A védelmi miniszter is egy új projekt elindítása alkalmából látogatott el a gyárba, norvég kollégájával, Bjorn Arild Grammal.

A cég a 212CD osztályú tengeralattjárók - tájékoztatása szerint a legmodernebb konvencionális, vagyis nem nukleáris meghajtású tengeralattjáró-típus

- gyártását kezdte meg egy külön erre a célra épített csarnokban. Az új típús gyártásának beindítása 400 új munkahelyet is jelent.

A 212CD gyártása a többi között az izraeli és az indiai piacon is érdekelt vállalat történetének legnagyobb vállalkozása. A 74 méter hosszú, 10 méter széles és 13 méter magas tengeralattjáróból a norvég kormány négyet rendelt, a német kormány kettőt, és opcióval rendelkezik egy további 4-6 darabos megrendelésre. Az első példányt a norvég haditengerészetnek készítik, a tervek szerint 2029-ben készülnek el vele.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×