A felmérés szerint az uniós polgárok helyeslik az Ukrajna elleni orosz háborúra adott válaszlépéseket, ideértve a humanitárius segítségnyújtást, a háború elől menekülők befogadását, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, valamint a gazdasági és katonai támogatást.

Az európaiak nagy többsége szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az EU-nak gondoskodnia kell energia- és gazdasági biztonságáról (85 százalék), valamint fokoznia kell a tagállamok közötti katonai együttműködést (75 százalék), miközben továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Ukrajnával (71 százalék).

Ukrajna támogatása

A megkérdezettek 86 százaléka egyetért azzal, hogy az EU továbbra is humanitárius támogatást nyújt a háború sújtotta lakosságnak, 77 százalékuk támogatja a háború elől menekülők befogadását, 71 százalékuk pedig újabb gazdasági szankciók bevezetését szorgalmazza Oroszországgal szemben.

Az európaiak 67 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát az európai integráció, illetve 65 százaléka azt, hogy az egységes piaci integráció felé vezető úton. A megkérdezettek 65 százaléka ért egyet Ukrajna pénzügyi és gazdasági megsegítésével, és 57 százalékuk úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a katonai felszerelések beszerzését, szállítását és a kiképzést Ukrajna részére.

A megkérdezettek 86 százaléka szerint fontos volt európai szintű kezdeményezéseket tenni azért, hogy korlátozni lehessen az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatását az elmúlt évben.

Tízből több mint nyolc válaszadó úgy vélte, hogy elő kell mozdítani a természeti erőforrások fenntartható használatát (86 százalék), az ellátásbiztonság érdekében meg kell könnyíteni az uniós tagállamok közös gázbeszerzését (82 százalék), partnerségeket kell kiépíteni más globális szereplőkkel, például az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával (81 százalék). Továbbá csökkenteni kell az olyan országoktól való túlzott kereskedelmi függőségeket, mint Oroszország vagy Kína (80 százalék), valamint fokozni kell Európa tisztatechnológiai iparának versenyképességét (80 százalék).

A digitális átállás felgyorsítását és egyúttal a fogyasztók védelmét (77 százalék), valamint az EU gazdasági ellenállóképességének növelését célzó uniós intézkedéseket a válaszadók 77 százaléka, illetve 76 százaléka tartja fontosnak.

A jövőbeli fellépéseket illetően a válaszadók 86 százaléka úgy vélte, hogy a hiány kockázatának elkerülése érdekében fel kell tölteni az uniós gáztárolókat. A válaszadók 75 százaléka úgy vélte, hogy az EU-nak közös védelmi kezdeményezéseket kell finanszíroznia a stratégiai védelmi képességek és technológiák fejlesztése érdekében.

Európai értékek

A felmérés során kikérték a polgárok véleményét azzal kapcsolatban is, hogy bizonyos értékeket vajon az EU vagy a világ valamely más országa testesíti-e meg a legjobban. A válaszadók mintegy fele gondolja úgy, hogy az EU testesíti meg legjobban "az alapvető jogok és értékek tiszteletben tartása" (53 százalék), a "társadalmi egyenlőség és szociális jólét" (50 százalék), a "tolerancia és nyitottság másokkal szemben" (49 százalék) és a "béke" (48 százalék) értékét. Ezeket szorosan követi a "szolidaritás az EU-n belüli és kívüli országokkal" (46 százalék), valamint "a természet tiszteletben tartása, továbbá az éghajlat és a környezet védelme" (45 százalék) - derült ki az Európai Bizottság felméréséből.