Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton
Mohajer-6 felfegyverezhető iráni drón
Nyitókép: Defence Blog

Az ukránok számára veszedelmes drón-hírt jelentettek be a britek

Oroszország megkezdte az iráni Sahid önmegsemmisítő drónok saját verziójának gyártását és felhasználását Ukrajna megtámadására - írta a Conflict Armament Research brit kutatócsoport vasárnap közzétett jelentésében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A brit szakértők ezt a következtetést az ukrán hadsereg által lelőtt drónok tanulmányozása után vonták le. Mint jelentésükben leírták, a drónok úgy néztek ki, mint az iráni Sahid-136-os típusok, de azt találták, hogy olyan elektronikus modulokkal rendelkeznek, amelyeket Oroszország használ felderítő drónjaiban.

Kiemelték, hogy a drónok hajótestének szerkezete és belső moduljai, különösen a navigációhoz használtak jelentős eltéréseket mutatnak az iráni drónokhoz képest. Tanulmányukban megjegyezték, hogy ezek a drónok, akárcsak

az iráni Sahidok, szinte teljes egészében olyan alkatrészekből készülnek, amelyeket Oroszországon kívül gyártottak.

A szakértők körülbelül száz alkatrészt azonosítottak a lezuhant drónok több mint harminc moduljában. Gyártójuk 22 cég hét országból, köztük Oroszországból. A legtöbb alkatrészt kínai, svájci és egyesült államokbeli székhelyű cégek gyártották, 12 alkatrészt pedig Oroszországban gyártottak le az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete után - állapították meg a CAR kutatói.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy júniusban az Egyesült Államok bizonyítékot mutatott be arról, hogy az oroszországi Tatárföldön iráni drónok gyártására szolgáló üzem épül.

Fotónk iráni drónokat mutat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×