Infostart.hu
eur:
391.01
usd:
339.62
bux:
120906.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a vízből a dél-olaszországi Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint száz fős - Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező - csoportot szállító hajó balesetet szenvedett.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita

CDU: hazugságon alapul a német menekültpolitika

Thorsten Frei frakcióvezető szerint konstrukciós hiba az alkotmányban az, hogy a menekültjog egyéni jog.

A nyári parlamenti szünet ellenére nagy visszhangot váltott ki egy német konzervatív vezető állásfoglalása az európai és ezen belül a német menekültpolitikáról. Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti frakcióvezetője szerint "konstrukciós hiba" , hogy Európában és ezen belül Németországban a menekültjogot eredendően az egyén jogának (Individualrecht) tekintik, ami jelentős mértékben hozzájárul a menekültek, illetve migránsok áradatához. Egybehangzó értékelések szerint a politikus ezzel közvetve az 1949. május 23-án életbe lépett szövetségi alkotmány vonatkozó cikkelyének eltörlését sürgette.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent írásában Thorsten Frei az európai menedékjog módosítása mellett emelt szót.

"Az európai és ezzel együtt a mi menedékjogunk hazugságon alapul"

– állította a frakcióvezető. A konzervatív politikus "európai megoldást" sürgetett az egyén számára biztosított menedékjog hatályon kívül helyezésével, és "intézményes garanciák" bevezetését indítványozta.

A CDU elnöke, Friedrich Merz az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt helyezett a párt migrációs politikájának módosítására, különös tekintettel arra, hogy a CDU országos támogatottsága csökkent. A CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU szövetsége ennek ellenére még mindig jelentős előnnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját, amelyen második helyen a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt áll. Friedrich Merz ugyanakkor elutasította, hogy állást foglaljon párttársa javaslatával kapcsolatban.

A frakcióvezető az indítványozott "intézményes garanciákra" utalva azt hangoztatta, hogy Európának évente " háromszáz- vagy négyszázezres", menedékre ténylegesen rászorult kontingenst kellene befogadnia. Az érintetteket pedig ezt követően szét kellene osztani a az uniós tagállamok között – fogalmazott.

Németország a menedékjogot az egyén jogának tekinti, és elutasítja ennek minden fajta korlátozását – hangoztatta, utalva az általa korlátlannak tartott menekültáramlásra. A többi között az ARD közszolgálati televízió által ismertetett írásában Thorsten Frei a többi között úgy értékelte, hogy az egyéni menedékjogon alapuló európai gyakorlat "mélyen embertelen", és veszélyezteti a társadalmakat. Szerinte a befogadással kapcsolatban a szelekció tekintetében "a legrátermettebbek joga" érvényesül. Aki viszont túl idős, túl gyenge, túl szegény vagy túl beteg, annak esélye sincs – tette hozzá.

Utalt arra is, hogy

nehéz különbséget tenni a védelemre szorulók és a gazdasági bevándorlók között, és ez a politika veszélyezteti a társadalmakat.

A konzervatív politikus indítványa felzúdulást váltott ki a a kormánykoalíció pártjai körében. A koalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakcióvezetője szerint a javaslat "irreális", sehova nem vezet, mivel nem fékezi meg az illegális migrációt. Dirk Wiese az egyéni menedékjogot ugyanakkor "fontos humanitárius vívmánynak minősítette. Szerinte az alaptörvény kidolgozói ez a cikkelyt "nem véletlenül" iktatták be az alkotmányba a második világháború után.

Annalena Baerbock külügyminiszter, a Zöldek Pártjának vezető politikusa úgy vélekedett, hogy konzervatív társának sajátos indítványát csupán a politikai "uborkaszezon" kiváltotta figyelemfelkeltés célozta.

Az ARD által idézett jogi szakértők többsége szerint a menedékjog egyértelműen az egyén számára biztosított jog. A karlsruhei alkotmánybíróság korábban egy hasonló felvetéssel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy az alanyi jogon alapuló menedékjog része az emberi méltóság garantálásának, ezért eltörlése szóba sem jöhet.

A szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nagyon kevés olyan menekült ékezik Németországba, aki kimondottan az alaptörvény előirányozta védelemben részesül. Arányuk a hivatal szerint tavaly mindössze 0,8 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×